Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A 18. századi magyar társadalom és életmód

    Mária Terézia uralkodása 1740-80

    osztrák örökösödési háború robban ki – két szakasza van: I. 1740-48, II. 1756-63 (ún. hétéves háború). 1740-ben megkoronázzák Mária Teréziát, de az ígéretek ellenére ezt II. Frigyes porosz király (1740-86) és Károly Albert szász király és herceg nem fogadják el uralkodónak Mária Teréziát, ezért kirobban a háború. A magyar nemesek felajánlanak kb. I5-20 ezer fős sereget,ennek nagy része a lovasság, akiket később huszároknak neveznek, mert hasonló a viseletük. A II. szakaszban: 1760-61-ben Hadik András-egészen Berlinig eljut és feldúlja várost, valamint elzavarja II.Frigyest. Ennek ellenére II. Frigyesnek sikerül elfoglalni a leggazdagabb tartományt, Sziléziát és elismeri Mária Teréziát uralkodónak, és a férjét Lotharingiai Ferencet német-római császárnak,így befejeződik a háború.

     Mária Terézia rendeletei

    • 1. vámrendelet(1754): ebben a magyar mezőgazdasági termékeknek biztos piaca lesz. Gabonaféléket, bort. szarvasmarhát, ipari növényeket és gyapjút viszünk ki, sőt megnövekszik a nyersanyagok és a félkész termékek (fémek, vasérc, réz) exportja is. A behozatal elsősorban iparcikkekből állt, így az ország külkereskedelme főleg az osztrák örökös tartományokkal bonyolódott le. A magyar külkereskedelmi mérleg a korszakban alapvetően pozitív volt, a kivitt áruk értéke meghaladta a behozott árukét. A korszakban a szárazföldi közlekedés korlátozott lehetőségeket biztosított (szekér, hintó), és az utak nagy része még kiépítetlen volt. A XVIII. században nagy csatorna építkezések kora nálunk is megkezdődött, hiszen a vasút megjelenéséig a nagy tömegű árut csak vízen lehetett szállítani. Hazánkban is lecsapoltak néhány mocsarat és megépítettek néhány csatornát Bácskában és Bánátban. A kereskedelemben a Duna egyre nagyobb szerepet játszott és a folyón teherhajókat az ár ellenében állattokkal vontatták.

     Kettős vámhatár van: külső és belső vámhatár. Hátrányok: magas vámtételek vannak, iparilag a manufaktúrák száma kevés, speciális céhes ipar fejlődik, nem bírjuk a versenyt az osztrák és a cseh iparral, elsősorban nyersanyagokat biztosítunk és piaca leszünk az osztrák és cseh termékeknek.

    A mezőgazdasági fejlődés folytatódik ebben az időszakban, megjelenik az istállózó állattartás, és új nemesített háziállatfajták terjedtek el. A szürke marhát felváltotta a nyugatról behozott, jobban tejelő fajta, az un. Magyar Tarka, ill. a környékünkön bonyhádi tarkának is nevezik, mert a bonyhádi svábok hozták magukkal, amikor betelepültek erre a környékre.

    Az ősi magyar juhfajtákat a hosszú gyapjat adó, merino juhok váltják fel. A növénytermesztésben a 3 nyomásos rendszer mellett megjelent a vetésforgó. A század vége felé tehát a kapásnövények termesztése terjedt el (kukorica, nagy tápértékű burgonya, ipari növények, len, kender, dohány) valamint pillangós virágúak termesztése hódított teret. Kukorica termesztés ösztönözte a sertés tenyésztést, és mivel a burgonya is népélelmezési cikké vált, ezért szerepet játszott a népesség gyarapodásában is. A földesurak ösztönözték a parasztokat, hogy a majorsági területeken is telepítsenek szőlőt, amelyért a termény egy részével adóztak, ezt nevezték szőlődézsmának. Ekkoriban alakultak ki, ill. fejlődtek tovább a történelmi borvidékek.

    A bányászatok a középkorhoz hasonlóan kiemelkedő szerepet játszott a magyar gazdaság fejlődésében, arany és ezüstbányászat, főleg az alsó magyarországi bányavárosokban, valamint az erdélyi városokban és a sóbányászat maradt meg Erdélyben, de a jelentősége egyre csökkent, majd elterjedt a rézbányászat, de főleg a vasérc bányászata volt kiemelkedő.

    Itt a korszerűbb eljárások is elterjedtek, pl. elsőként a víz kiszivattyúzását a legkorszerűbb gőzzel és sűrített levegővel működő gépekkel végezték. (Hell Miksa és Mátyás találmánya: gőzszivattyú) Selmecbányán 1735-től állami bányatisztképző intézetet alapítottak, az itt végzett műszaki értelmiségieket a későbbiekben megtaláljuk Magyarország jelentősebb építkezésein, pl. mocsarak lecsapolása, utak építése.

    • 2. úrbéri rendelet(úrbárium): I 767-ben adták ki, előzménye a dunántúli parasztfelkelés 1765-66. Mária Terézia összehívja a rendi gyűlést és javasolja ezt a rendelkezést, de a rendi gyűlés elutasítja, ezért szétoszlatja a rendi gyűlést, és innentől fogva rendeletekkel kormányoz. A rendi gyűlést 1790-ig nem hívják össze. Két lényeges pontja van: 1. a jobbágytelek nagyságát:a 16-40 holdig állapítja meg, és ehhez megszabja a jobbágyok szolgáltatásait, vagyis főleg a robot mértékét szabályozza: heti 1 nap igás és 2 nap gyalogrobotot kell teljesíteni. A kilencedet pénzben is meg lehetett váltani, ezen kívül vannak még ajándékok, háziadó, forspont (katonaság szállítását jelenti) és a porció (katonaság ellátását jelenti. A zsellérek kezdetben rendelkeznek negyed, fél, vagy nyolcad telekkel, később azonban föld nélküliek lesznek, vagy ritkán házzal rendelkeznek és ők 12-18 nap között kötelesek robotolni.

    Az 1767-es úrbéri rendelet jelentősége: rendezte a jobbágy és a földesúr közötti viszonyt törvényesen. Az úrbéri szolgáltatásokat pontosan maximálta, és így a telkes jobbágyok (egész, negyed, fél, nyolcad telkes) egységes szolgáltatásokkal tartoztak, ez az egész 1848-ig fennmaradt, Ez a rendelet bele tartozik a felvilágosult abszolutizmus keretébe, ugyanis fő célja a jobbágyok helyzetének rendezése és a felzárkóztatás politikája. Ideológiai jelentősége is van (a jó királynő eszméje terjedt el, és a” Mária-kultusz”. A rendelet jobbágyságot védelmezte, mint adózó alanyt (a nemes nem fizetett adót).

    • 3. oktatásügyi rendelet - 1777 (Ratio Educationis): 6-tól 12 éves korig kötelezővé teszi az alsó fokú oktatást, így csökken az analfabétizmus. Uralkodása idején gazdasági főiskolák jönnek létre (pl. Szarvason Tessedik Sámuel létesít iskolát és arborétumot, majd II. József uralkodása idején alapítják Keszthelyen a Georgikon nevű főiskolát, melynek tanára 1795-ben Nagyváthy János lesz) ő maga is létesít egy főiskolát (Theresianum). Bécsben létesítette, magyar testőrgárda nemesei is tanultak itt. Bessenyei György kiemelkedik közülük (1772-Ágis tragédiája-magyar felvilágosodás kezdete).
    • 4. Egészségügyi rendelkezések - 1770-es évek vége: bábaasszonyképzőket létesít, tiszti orvosi képzést vezet be, védőoltásokat vezet be, járványok terjedését megakadályozza.

    Összességében, az uralkodása alatt a rendi dualizmus megerősödött, és egyensúly alakult ki a magyar rendek és a királynő között.

    II. József uralkodása (1780-90)

    Kalapos királynak nevezték, mert nem koronáztatta meg magát, a magyar koronát és a koronázási ékszereket Bécsbe vitette a kincstárba. Rendeletekkel akar továbbra is kormányozni és nem hív össze rendi országgyűlést. Nem ad ki koronázási hitlevelet (ami a nemesség jogait tiszteletben tartja). A nemességet meg akarja adóztatni. Közel ezer rendeletet hozott uralkodása idején, ezért a rendeleteit csoportokra osztjuk. I. csoport: türelmi, egyházpolitikai rendeletek (1781-84 között hozta ezeket): a protestánsok vallásszabadságát engedélyezi, hivatalait vállalhatnak, tanulhatnak, iskolákat alapíthatnak. Reformáció hívei: evangélikusok, reformátusok, unitáriusok (utcasorba templom nem épülhet). Folytatja az oktatáspolitikai rendelkezéseket és a szociális intézkedéseket is. A pápai bullákat királyi engedéllyel lehetett kihirdetni. Azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek hasznos munkát, feloszlatta pl.: bencések Pannonhalmán. II. csoport: közigazgatási, kormányzati rendeletek: a helytartótanácsot Pozsonyból Budára költözteti és összevonja a bizottságokat. A nemesi vármegyerendszert felbomlasztotta, és így V. kerületre osztotta az országot, a kerületek élére királyi biztosokat nevezett ki. III. csoport: jobbágyrendeletek (1785): előzménye: erdélyi román parasztfelkelés. Az úrbéri rendeletet Erdélyben nem hajtották végre, ezért II. József elrendeli a végrehajtását. Megszűnteti a röghöz kötést (1514) és szabad költözködést biztosít a jobbágyoknak.

    Ezen kívül a jobbágyok tanulhattak, szakmát választhattak és a jobbágy elnevezést eltörölte. Így a személyes függőség lazább lett. IV. csoport: nyelvrendelet: a latin nyelv helyett a német nyelv bevezetése, praktikusabb és egységes birodalmat akart. Nagy tiltakozás, különösen nálunk, magyar viselet terjed el és a nyelvújítás. V. csoport: adózási rendeletek: nemesi adózást rendel el, ennek érdekében népszámlálást és birtokösszeírást tart. Az adózást elrendeli, de hatalmas az ellenállás, ezért nem tudja végrehajtani. VI. csoport: folytatja az egészségügyi, szociális, oktatásügyi reformokat. Halálos ágyán 1790-ben visszavonja rendeleteit. Ún.” nevezetes tollvonás” kivétel a türelmi és a jobbágyrendeleteket. Külső oka van főleg (francia polgári forradalom) és félt, hogy az országos elégedetlenség elterjed. Másik oka, Ausztria elveszíti a Németalföldet, ami Belgium területét és a francia szövetséget is fel kell bontani. Az állam első szolgájának tekintette magát, és mivel nagy volt a tiltakozás, nem akarta, hogy szétessen a birodalom, a központosítás és az alattvalók szembe forduljanak vele. II. Katalin az Orosz cárnő támogatta politikáját (1762-96), szövetségese volt.
    Bevándorlás – betelepülés

     Az ország demográfiai mélypontot 1711-ben érte el. A XVIII. században még mindennaposak voltak a járványok (pestis, vérhas, himlő, kolera), de már megkezdődött a védekezés ellenük. A hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel egyre eredményesebben próbáltak gátat szabni terjedésüknek. Az utolsó jelentős pestisjárvány a XVIII. század közepén pusztított hazánkban. A himlőt Angliából átvett védőoltások szorították vissza a század végére. A XVIII. század első felében a társadalom jelentős része még az éhezés határán élt, am a békeidőszaknak és a termelés beindulásának köszönhetően a század közepétől az éhezés visszaszorulóban volt. A század végére az ország népessége megkétszereződött, (megközelítette a 10 millió főt). Ekkora emelkedést a népszaporulat önmagában nem tudott volna biztosítani – a népességnövekedéshez jelentősen hozzájárult a bevándorláshoz. A betelepülők számára a lakatlan termőföldek jelentettek vonzerőt. a bevándorlás 2 módon valósult meg: szervezetten és öntevékenyen. A szervezett betelepítést az udvar és a nagybirtokosok ösztönözték. Az udvart az adózók számának növelése és részben a katolikus hit terjesztése, a földbirtokosokat a munkáskezek hiánya vezette. A szervezett betelepítés döntően a Habsburg Birodalmon kívül élő katolikus németek (összefoglaló néven svábok) behívását jelentette. A svábok számára jelentős kedvezményeket (pl. az állami adó elengedése) biztosítottak, sőt a Bánátban a XVIII. század második felében felszerelt házak és igás állatok várták a jövevényeket. A svábokat szétszórtan telepítették le. Így jöttek létre Buda, Békés, a Bakony, a Vértes vidékének sváb szigetei, valamint Baranya, Tolna, a Bácska és a Bánát nagy sváb tömbjei.

    A szabad földterületek az ország határai mentén élőket is csábították. A szomszédos népek bevándorlása központi szervezés nélkül, öntevékenyen valósult meg. A Felvidékre lengyelek (beolvadva a szlovákságba), a Kárpátaljára ruszinok, valamint a Havasalföldről és Moldovából nagy számban a románok érkeztek. A románok bevándorlási kedvét az is növelte, hogy a török uralta dunai román fejedelemségekben a mértéktelen adóztatás miatt rendkívül rosszak voltak a z életfeltételek. A szabad földek belső vándorlást is megindítottak. A pusztítások elsősorban az ország középső és déli területeit érintették. Emiatt a peremterületek népsűrűsége – a többnyire rosszabb minőségű földek ellenére – magasabb volt az alföldi területeknél. Ez a különbség – a munkaerőhiánnyal küzdő földbirtokosok támogatásával – jelentős belső vándorlást (migráció) eredményezett. A hegyvidékek a magyar, szlovák, rutén, és román lakossága megindult az ország belső vidékei felé.