Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A 3 részre szakadt ország

    Előzmények

    1490-ben kinyiffant a Mátyás, utána pedig II. Jagelló Ulászló lett a király. Nem sokáig tartott az uralkodás mégis az ország anyagilag tönkrement. A  fekete sereget (mivel nem tudták fizetni) ezért szét kellett verni (Kinizsi Pál vezetésével a délvidéki bárók haderői Halászfalunál győztek 1492-ben).  Ulászló halála után II. Lajos (1516-1526) a fia lett a király. Amíg mi legyengültünk addig a törökök megerősödtek: II. Szulejmán (1520-1566) tervbe  vette Magyarország elfoglalását. Az 1526-os mohácsi csatában a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett és maga király is belefulladt a Csele-patakba. Ezután a szultáni sereg kifosztotta Budát, majd pusztítva kivonult az országból. Az országnak két királya lett: Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János, a legnagyobb magyar főúr. Szapolyai szövetségre lépett a törökökkel. A szultán 1529-ben sikertelenül ostromolta meg Bécset. 1532-ben Kőszeget kezdte el ostromolni, amit szintén nem foglalt el. 1538-as váradi békében Magyarországot két részre osztották: Ferdinándé a nyugati, Szapolyaié pedig a keleti területek lettek. Szapolyai kiegyezett a törökkel hűbéri viszonyban. Szapolyai 1540-ben meghalt. Utóda János Zsigmond (1541-1570) lett, aki ekkor még kisgyerek volt, aki helyett anyja, Izabella és Fráter György kormányzott. Ferdinánd hadsereggel indult meg kelet-magyarország ellen, ezért a Fráter György a törököket hívta segítségül. Ferdinánd seregét szétverték, de mivel nem bízott az új erdélyi kormányzásban, ezért felvonult hadseregével és 1541-ben elfoglalta Budát.

    Ezzel az ország végleg 3 részre szakadt: királyi Magyarország (Felvidék és Nyugat-Dunántúl valamint Horvátország), Erdélyi Fejedelemség (Erdély, Partium, és Kárpátalja) és a török hódoltság (középső területek).

    Közvetelenül 1541 után

    Fráter György a gyalui egyezményben (1541) felajánlotta Ferdinándnak az egész ország trónját, ha segít kiűzni a törököt. 1542-ben meg is indultak Buda ellen a császári seregek csak befostak a kurvaerős török haderőtől és még mielőtt Buda alá értek volna, félúton visszafordultak. A kudarc hatására megkezdte az erdélyi államszervezet kiépítését.

     A nagy török hadjáratok és hódoltság

    1543-ban a törökök nekiláttak, a környező területeket elfoglalni. 1543 és 1547 között elfoglalták Siklóst, Pécset, Esztergomot, Tatát, Visegrádot, Nógrádot , Hatvant és Simontornyát. A következő török hódító hullám (1547- 1568) alatt az oszmán birodalom megszerezte Temesvárat, Aradot, Szolnokot és Drégelyt majd Ahmed és Ali basa seregei (ők vették be az előbb felsorolt várakat) Eger alatt egyesültek és 1552-ben megkezdték a vár ostromát, ami sikertelenül végződött. Nemsokkal később, 1568-ban Szigetvárat ostromolták meg (Zrínyi védte),amit be is vettek. Az ostrom közben meghalt a szultán, akinek halálát a győzelem után közölték. Ezután megkötötték a Habsburgok és a törökök a Drinápolyi békét, amiben a török hódítás határai rögzültek és béke következett a 15 éves háborúig. Az új török végvárrendszer észak- és közép-Magyarország találkozási vonalán alakult ki. A hódoltságot (a törökök által elfoglalt területet) vilajetekre és azon belül szandzsákokra osztották fel. A vilajet élén a basa, a szandzsák élén a bég állt. A budai basa volt a magyarországi török hadsereg főparancsnoka, akinek háború esetén a hadsereget mozgósítania kellett. A törökök rendszeresen befizették az adót, a harádzsot.

    A királyi Magyarország a 15 éves háborúig

    A királyi Magyarország a Habsburg uralkodók birtoka lett, akik a magyar királyi címet egészen 1918-ig viselték. A terület nem került közvetlen osztrák közigazgatás alá. A főváros Pozsony volt, ahol évente megtartották a rendi országgyűléseket. A magyar rendiségből két dolog maradt meg: az egyik az országgyűlések, a másik a nemesi vármegye, aminek hatalma csak helyi ügyekre terjedt ki. A rendi országgyűlés igazából semmire nem volt jó, mivel a nemesek-nek csak sírt a szája. A magyar nemesek körében ezért is terjedt el a reformáció tanai. A katonai védelem a bécsi uralkodói kormányzat dolga volt. Összesen 5 főkapitányság alakult és a végvári katonákat zsoldosokkal egészítették ki. A végvárakat is megerősítették főleg a török háborúk idején.

    Az Erdélyi fejedelemség a 15 éves háborúig

    Erdély fejedelmei a szultán hűbéresei voltak, de teljes belső önkormányzatot kaptak. A belső ügyeiket ők intézték, és adót fizettek a szultánnak. Erdély nem volt független állam és külpolitikailag a törökökhöz tartozott. Az erdélyi haderő legfőbb parancsnoka a szultán volt, és a fejedelmek csak a szultán engedélyévelvagy utasítására viselhettek háborút. A szultán persze bármikor vissza is rendelhette őket. A főváros Gyulafehérvár (ma Alba Julia) volt, ahol évente tartottak rendi országgyűléseket. Erdély fejedelmeinek nagy hatalma volt és a rendek nemigen tudtak beleszólni a kormányzásba.

    A 15 éves háború

    1571-ben János Zsigmondot Báthory István (1571-1588)követte a fejedelmi trónon. Sikerült egységesítenie Erdélyt és a lengyel rendek 1576-ban lengyel királlyá koronázták (lengyel királyként az oroszokkal háborúzott). Halála után a politikai elgondolása tovább élt, miszerint Magyarországot Erdélyből kell egyesíteni.

    Miksa utóda I. Rudolf (1576- 1608) lett a német-római császári és magyar királyi trónon. A vakbuzgó uralkodó háborút (ez a 15 éves háború) indított a törökök ellen, amit támogatott a pápa és a spanyolok is. A magyar rendek többsége csatlakozott ehhez a törökellenes hadjárathoz. 1595 tavaszán Báthory Zsigmond (1588-1602) erdélyi fejedelem Bocskai (tanácsadója volt) tanácsára bekapcsolódott a 15 éves háborúba. Báthory serege Gyurgyevónál nagy győzelmet aratott a törökök felett (1595). Azonban ezután a lendület elfogyott és jött a török visszavágás: 1596-ban a megerősített Eger megadta magát és a másik fontos végvárat, Kanizsát is bevették. Még ugyanebben az évben került sor a döntő ütközetre Mezőkeresztesnél, ahol a törökök legyőzték az egyesített erdélyi és császári sereget.

    A háború nagy költségei és a zsoldosok fosztogatási miatt a magyar nemesek nem akartak a császárral együttműködni. A császár ekkor rengeteg pert indított a nemesek ellen pénz szerzése érdekében. Rudolf elkezdte kiépíteni igenerős központi hatalmát: rendeletekkel kormányzott és végrehajtását idegenekre bízta. A főkapitányok is idegen zsoldosok lettek. És mindezeken kívül Rudolf az ellenreformáció tanainak terjesztését is erőltette.

    A királyi Magyarország a 15 éves háború után

    Rudolf minden rendelkezését a béci béke miatt visszavonta és öccsével, II. Mátyással (Mátyás főherceg) kiegyezett, aki megkapta a királyi Magyarország kormányzását. 1608-ban a pozsonyi országgyűlésen a rendek kiterjesztették a  vallásszabit minden településre és a jobbágyköltözés megyei szintű ügy lett. A rendek beleegyezése nélkül a király nem adhatott ki szabad királyi városi rangot. Mátyás halála után (1619) II. Ferdinánd került a trónra. Az ő ideje alatt sikerült a magyar nemesség nagy részét visszatéríteni katolikus hitre. Ennek az ellenreformációnak a képviselője volt Pázmány Péter (1570-1637) Az ellenreformáció iskolákat és nyomdákat hozott létre, és ekkor fordította le Káldi György a katolikus Bibliát is.

    Erdély aranykora

    Bocskai halála után Báthory Gábor (1606-1613) lett Erdély fejedelme. Botrányos élete miatt a hajdúk kinyírták. Utóda Bethlen Gábor (1613-1629) lett. Bethlen visszaadta a kiváltságokat a szászoknak és a székelyeknek és három hadjáratot vezetett a Habsburgok ellen (1616, 1619-1621, 1626) Bekapcsolódott a csehek oldalán a 30 éves háborúba (1618-1648), de a csehek kudarca után végülis különbékét kötött a Habsburgokkal (részben azért mert a magyar rendek nem álltak mellé). Bethlen ezeken a háborúk alatt 2 dologra is rájött.

    • A Habsburgok legalább olyan veszélyesek mint a törökök.
    • A hódításaival a törökök járnak jól, mivel azokat ők kapják (anélkül, hogy harcoltak volna érte)

    Utóda, I. Rákóczi György (1630-1648) a svédek oldalán Erdély ismét bekapcsolódott a 30 éves háborúba, amit a Porta jóváhagyott. Viszont őmellé se álltak a rendek és a Linzben aláírt békében (1645) békét kötött a Habsburgokkal. Rákóczi György és Bethlen Gábor uralkodása alatt az erdélyi állam fénykorát élte: merkantilista jellegű gazdaságával gazdag lett, amiből futotta a kálvinista kultúra támogatására is, pl.: Gyulafehérváron főiskolát alapítottak.

    A bukás

    I. Rákóczi György utódja fia, II. Rákóczi György (1648-1660) lett. A szultán engedélye nélkül a svédek oldalán 1657-ben megtámadta Lengyelországot és erdélyi haderő legnagyobb részét kivitte. Célja a lengyel királyi trón megszerzése volt, ám a hadjárat teljes kudarccal végződött (a 15 000 fős erdélyi sereg nagy része orosz fogságba esett). Az átmenetileg megerősödő törökök az engedély nélküli hadjárat indításáért pusztító bosszúhadjáratot indított Erdély ellen. A törökök végigpusztították Erdélyt, (a fejedelem a szászfenesi csatában (1660) esett el). A törökök Erdély területének harmadát magukhoz csatolták és Erdély élére Apafi Mihály került.

    Szerző: KisCS