Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A Biblia

    Az európai kultúrát, gondolkodást és vallást meghatározó hatása miatt kiemelkedő szerepe van a Bibliának. A szó görög eredetű, jelentése: könyvek, iratok. Ezért nevezik Írásnak és Szentírásnak is. Mindenféle irodalmi műfaj kezdeti formáira mintát nyújt (elbeszélés, példázat, himnusz, szerelmi dal, stb.). Nyelve jelképes, témáiban pedig emberi alaphelyzetek fejeződnek ki. A Biblia a keresztény illetve a zsidó vallás szent könyve. Részei az Ószövetség és az Újszövetség.

    Az Ószövetség az óhéber irodalom foglalata, kb. 1000 év irodalmát tartalmazza a Kr. e. 12. sz. – 2. sz.-ig. Nyelve: klasszikus héber, de néhány része arámi nyelvben íródott. Az egyes bibliai könyvek végleges formájának kialakulása hosszú folyamat, mert a bele kerülő műveket különböző szempontok szerint válogatni kellett. Ezt a válogatást kanonizálásnak nevezzük (kanón = erkölcsi norma). A Biblia összeállításának szempontja szigorúan vallási volt, de kerültek a kanónba világi tartalmú (nem vallási) könyvek (pl. Eszter könyve, közmondások, filozófiai költemények), valamint szerelmi és lakodalmi költészet (pl. Énekek Éneke) is. A Kr. e. 3. sz.-ban görögre fordították le az Ószövetséget, ezt Septuagintának nevezzük. A Biblia első öt könyve vallási és társadalmi törvényeket tartalmaz, melynek zsidó elnevezése: Tóra (törvénytan). A mózesi könyvek közül az első a Teremtés könyve (Genesis). A Genesis a világ teremtését mondja el, de megtalálható még enne a bűnbeesés, Káin és Ábel és a vízözön története is. A Teremtés könyvében ezután egy család története következik, József és családjának története. Az Ószövetség más könyvei: a prófétai könyvek (próféta: isten szavának hírnöke, 4 nagy próféta volt: Izajás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel; és 12 kis próféta volt melyeknek egyikük Jónás volt), valamint a zsoltárok könyve (zsoltár: istentiszteletkor énekelt vagy mondott liturgikus ének).

    A bibliai történetben is megtalálható a bűnbeesés ősi motívuma, a lázadás Isten parancsa ellen: az első emberpár a szigorú tilalom ellenére evett „a jó és a rossz tudásának fájáról”. Az első bűn megzavarta azt a rendet és nyugalmat, amelyet az Édenkert jelképezett. Az Isten elleni lázadás további bűnök forrása lett, s magával hozta az emberek közötti ellenségeskedést, gyűlölködést, gyilkos indulatokat. Ezt jelzi Káin és Ábel története is: Káin irigy féltékenységből agyonütötte öccsét, Ábelt, mert az ő áldozatát az Úr kegyesen elfogadta, míg Káinét elutasította. A biblikus elbeszélés szerint ez az első emberölés a „világtörténelemben”, mely ráadásul testvérgyilkosság is volt, s az ember erkölcsi bukását, eltévelyedését igazolja. Ezt a történetet használja fel Ady Endre Káin megölte Ábelt című versében is. Ebben azt írja le, hogy minden emberben megvan a gonoszság és az is, hogy áldozat legyen:

    „S Kain megölte újra Ábelt:
    Megöltem magamat.”

    A kis próféták gyűjteményébe tartozik a Jónás könyve. Tulajdonképpen elbeszélés: egy engedetlen próféta némileg mulatságos történetét mondja el, aki előbb menekülni akar a rábízott feladat elől, aztán panaszkodik Istennek a váratlan siker miatt. A többi prófétai könyvtől éppen novellisztikus jellege különbözteti meg: azok egy-egy próféta hiteles vagy fiktív szavait tartalmazzák, ez viszont Jónás életének egy „kalandját” meséli el. A rövid olvasmány egyrészt azt bizonyítja, hogy az isteni küldetéstől nem lehet megszabadulni, másrészt szembefordul a könyörtelen vallásossággal, a fenyegető ostorozással is: a türelmet, a megbocsátást hirdeti. Ebben a történetben az egész világ rokonszenves: a hajótöréstől rettegő pogány matrózok, a király, a lakosság egészen a ninivei állatokig, kivéve az egyetlen igazhitű izraelitát, Jónást. Humoros motívuma a szövegnek, hogy a próféta szavára nemcsak az emberek vezekelnek, hanem böjtölnek az állatok is. Az utolsó mondatok, amelyekben az Úr szembeállítja Jónás sajnálatát az elpusztult bokor miatt és makacs gyűlöletét Ninive iránt, csattanószerűen zárják le a történetet.

    E bibliai elbeszélés legnevezetesebb magyar feldolgozása, újraértelmezése Babits Mihály Jónás könyve című elbeszélő költeménye. Babits a Jónás könyvében kívülről szemléli önmagát, önarcképét Jónás személyében festette meg. Jelen van az irónia, sőt a humor is. Babits története csaknem végig követi a bibliai elbeszélést. A legfontosabb eltérés a két mű között: a bibliai Jónás könyvében a niniveiek hallgatnak a próféta szavára, a király rendeli el, hogy mindenki böjtöljön, öltsön zsákruhát és tartson bűnbánatot. Ott érthető, hogy az Úr megkegyelmezett a városnak. A babitsi Jónás könyvében gúny és közöny fogadja a jóslatát, ezért indokoltabbnak tűnik Jónás keserű kifakadása az Úr ellen. A látomás nem teljesedik be: az Úr nem pusztítja el Ninivét, s ebben ott rejlik a remény: az emberiség alkotásai (talán) túl fogják élni a gonoszságot. Jónásnak rá kell eszmélnie, hogy az ő kötelessége a harc minden embertelenség és babárság ellen. Babits művének végső tanulsága: a próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem hallgathat, ha szólnia kell: „mert vétkesek közt cinkos aki néma”.

    A Biblia másik nagy része az Újszövetség. Ez az ókeresztény irodalom alkotásait foglalja magában. Nyelve: görög. Az első részt a 4 evangélium alkotja (evangélium: örömhír, krisztusról szóló tanítás). Máté, Márk és Lukács evangéliuma ugyanazt a hagyományanyagot dolgozta fel, ezért szinoptikusoknak nevezik őket (együtt látók). Szerintük Jézus isteni megbízással rendelkezik. János evangéliuma eltér a szinoptikusoktól, ő Jézusról, mint Istenről beszél. Az Újszövetség jelentős része Jézus születéséről, kínhaláláról, feltámadásáról szól, de vannak benne példázatok (pl.: A tékozló fiú) is. Az Újszövetség további részei az Apostolok cselekedetei (az őskeresztény egyháztörténete), Pál 14 levele és a 7 katolikus levél, valamint a Jelenések könyve (görög címe: Apokalüpszisz). Az Újszövetség hatása az európai művelődésre felmérhetetlen. Számtalan irodalmi, zenei stb. alkotás merítette témáját az evangéliumi eseményekből.

    A Biblia két részét Hieronymus (Szent Jeromos) kapcsolta össze latin fordításában a Vulgata-ban. A Bibliát több 100 nyelvre fordították le. A magyar fordítást 1590-ben Vizsolyban adták ki. Ezt Károlyi Gáspár készítette (református). A katolikus fordítást 1626-ban Káláy György készítette.