Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A drogok típusai

    Régebben a fizikai függést kiváltó anyagokat kemény drogoknak, a pszichés függést kialakító szereket pedig lágy drogoknak nevezték. Ennek a megkülönböztetésnek az alapja az a rég túlhaladott felfogás, hogy az egészségbe nem tartozik bele a szellem, a psziché egészséges működése.

    Az ismertebb kábító hatású drogok közül a legveszedelmesebb a heroin. A heroint a máknövény kifolyó nedvéből, az ópiumból állítják elő. Az ópium sokféle hatóanyagot tartalmaz, közülük a morfinból állítják elő kémiai eljárásokkal a heroint. Ezeket az anyagokat elsősorban a kellemes közérzetet, eufóriát, víziókat okozó hatásuk miatt alkalmazzák. Az ópiumszármazékok, közöttük heroin használata nagyon rövid idő alatt teljes fizikai és lelki függőség kialakulásához vezet, személyiségromboló hatása óriási. További veszélye abból fakad, hogy könnyen túladagolható, mivel kicsi a különbség a kábító hatás eléréséhez szükséges adag és a légzésbénulást okozó mennyiség között. A kábítószerpiacon árult heroin tisztasága nagyon változatos, rendkívül bizonytalan. Ez is magyarázza, hogy évről-évre halnak meg hazánkban is a kábítószer túladagolása miatt.

    A kábító, nyugtató hatású szereket elterjedten alkalmazzák a gyógyításban, mint altatókat, fájdalomcsillapítókat, szorongásoldókat. Nagyon sok vegyületet kifejezetten ilyen céllal fejlesztettek ki a gyógyszerkutatók. Sajnos a kábítószer-használók ezekkel az anyagokkal is visszaélnek.

    A kábító hatású drogok közé tartozik az alkohol is, hiszen erősen befolyásolja a tudati állapotot, és tartós fogyasztása függést okoz. Az európai kultúrában az alkoholfogyasztás hagyományosan a társadalmi szokásrendszer része. Magyarországon is nagyon elnézően kezeli a társadalom az alkoholfogyasztást, nem ítéli el úgy, mint más drogok használatát. A hosszú időn át tartó használatával kialakuló alkoholfüggőséget alkoholbetegségnek, más néven alkoholizmusnak is nevezik. Közismert emellett az alkohol mérgező hatása: a májsejtek pusztítása révén májzsugort okozhat és az idegrendszert is súlyosan károsítja. Megdöbbentő adat, hogy egyes felmérések szerint Magyarország felnőtt lakosságának mintegy 10%-a alkoholista.

    Erős kábító hatású a szerves oldószerek egy része is. Ezek könnyen hozzáférhetőek, mivel festékek, ragasztók készítésére, hígításra széles körben használatosak. Gőzeik belégzése kábulatot, majd eszméletvesztést okoz. A „szipuzás” rendkívül veszélyes, hiszen könnyen vezethet fulladásos halálhoz. Az oldószerek súlyosan mérgező hatása abban is megnyilvánul, hogy kioldják a sejtekből a zsíroldékony anyagokat, károsítják a sejtek membránalkotóit. Különösen nagy pusztítást végeznek az idegsejtek és a vérképzőszervek sejtjei között. Használatuk rövid időn belül súlyos szellemi és testi leromlást okoz.

    A serkentőszerek élénkítő hatásúak, gátolják a fáradtságérzet kialakulását. Az ilyen szerek használói túlfűtöttek, izgatottak, veszélyérzetük csökken, ezért kevésbé, vagy egyáltalán nem mérlegelnek. Nagyobb adag alkalmazása esetén hallucinációk is felléphetnek náluk. A szervezet azonban ilyenkor is fárad, így a szer hatásának elmúlása után kimerültség, levertség jelentkezik. A serkentőszerek közé tartozó diszkódrogok többnyire az amfetamin nevű vegyület származékai (pl. speed, extasy). Emelkedett hangulatot, élénkséget okoznak és oldják a gátlásokat. Használatuk súlyos következményeit bizonyítják azok a hajnali autós balesetek, amelyeket a diszkóból hazatérő fiatalok szenvednek a hétvégeken. A gépkocsivezető természetes veszélyérzete csökken a szerhasználat következtében, ezért a szó szoros értelmében eszét vesztetten száguldhat az úton. A diszkódrogok mellékhatásként növelik a testhőmérsékletet, ami az intenzív mozgással együtt az erőteljes izzadás miatt gyors folyadékveszteséget okoz. Ilyenkor fokozódik a folyadékigény: sokat kell inni, különben kiszárad a szervezet.

    A serkentőszerek közé tartozik a dohányban található drog, a nikotin is, amely kissé nagyobb adagban súlyos, sőt halálos mérgezést okozhat. Az ismert drogok közül a nikotin alakítja ki leggyorsabban a fizikai és lelki függőséget is, a leszokás során ennél a szernél maradnak meg legtovább az elvonási tünetek. A dohányzás, az alkoholfogyasztáshoz hasonlóan társadalmilag elfogadott droghasználat, holott súlyos egészségkárosító hatása közismert. A dohányzással kapcsolatban kialakuló, és igen nehezen leküzdhető fizikai és lelki függést a nikotin alakítja ki. A nikotin emeli a vérnyomást, serkenti a szívműködést és erősen károsítja a légutak szöveteit. A dohányzás legnagyobb veszélyét mégsem a nikotin, hanem az égéstermékek jelentik. A szén-monoxid csökkenti a vér oxigénszállítását, ami az oxigénigényes szöveteket, pl. az idegszövetet károsíthatja, a kátrányvegyületek pedig kifejezetten rákkeltő hatásúak.

    A hallucinogének érzékcsalódásokat okoznak, csökkentik vagy teljesen meg is szüntetik a valóságérzetet. Az egyik ilyen vegyület, az LSD laboratóriumban előállított vegyület, a természetben nem fordul elő. A hatása alatt lévő ember gondolatai csaponganak, időérzéke eltűnik. Fantasztikus látomások jelenhetnek meg, a gátlások felszabadulnak. A hatás kibontakozásakor a drogozó néha rettegni kezd a tudata, józan elméje elvesztésétől. Ezek a látomások teljesen valóságosnak tűnnek (szemben a heroin által kiváltott víziókkal), ezért a használó néha a saját életét veszélyeztető cselekedetekre ragadtathatja el magát. Az LSD hatásai a szkizofrén betegek tüneteire emlékeztetnek. Jellemző utóhatása, hogy tartós memóriaromlást, agresszivitást és más lelki károsodásokat okozhat. A diszkódrogok a serkentőszerek mellett gyakran tartalmaznak LSD-t is.

    A hallucinogének közé sorolják a marihuánát és a hasist is. Mindkettőt az indiai kenderből állítják elő. A köztudatban eléggé veszélytelen drognak tartják ezeket, mert halálos adagjuk nincs. Kisebb adagban a hangulat fokozódását, jókedvet, az érzelmek felszabadulását idézik elő, és növelik az önbizalmat. A mérések szerint azonban, hatásuk alatt gyengül az emlékezet, a gondolkodás lassul és például aggasztóan romlik az autóvezetés biztonsága. Tartós használatuk alattomos következményekkel jár: az értelmi működések lassan károsodnak, a memória gyengül, az érdeklődés, az ambíció csökken, a személyiség átalakul és ráadásul romlik az immunrendszer hatékonysága is.

    Szerző: Fabrika