Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A dualista állam rendszerének jellemzése

    A kiegyezést a birodalom két legerősebb nemzete kötötte meg. Reális kompromisszumként értékelhetjük.

    Az új államrend: Ausztria és Magyarország kétközpontú, tehát dualista rendszerére épült, az uralkodó közös volt. A két fél, Ausztria és Magyarország egyenjogú volt. Mindkét fél rendelkezett önálló parlamenttel, és felelős kormánnyal. Az államközösségből közös ügyek adódtak, ezek voltak a külügy, hadügy, és ezek fedezésére szolgáló pénzügy. A közös ügyek intézésére mindkét fél a maga parlamentjéből évente legfeljebb 60-60 tagú delegációt választott. A delegációk évente csak egyszer üléseztek. Üléseiket felváltva tartották Bécsben és Budán., ugyanakkor külön tanácskoztak és egymással írásban érintkeztek. A közös költségvetésből való részesedés: a kvóta arányát 10 esztendőre állapították meg. A kiegyezési törvénycikket és az első kvótát is deklarálták: Magyarországra 30, a Lajtán túli részekre 70% jutott. A kiegyezés tartalmazta 10 évenként megújítandó vám-és kereskedelmi szerződést. A kiegyezés szerint a hadsereg vezénylete az uralkodó joga. A császári és királyi (K.u.K) hadsereg létszáma 80 ezer fő volt. A kiegyezésről két élesen szembenálló felfogás alakult ki. Ellenzőinek élén Kossuth Lajos állt, aki híres „Kasszandra” – levelében a nemzet jogainak feladásával vádolta Deákot, és kitartott a teljes függetlenség követelése mellett. Deák és hívei azonban az adott viszonyok között elkerülhetetlennek tartották a kiegyezést. A kiegyezést reális kompromisszumként értékelhetjük, mert megfelel az erőviszonyoknak, de konzerválta a társadalmi, politikai rendszert. Ugyanakkor Magyarország számára számos gazdasági előnnyel járt. A kiegyezést a birodalom két legerősebb, de számszerűen kisebbségben lévő nemzete kötötte meg a többi nemzet, nemzetiség kizárásával.

    Megmerevítette Magyarország társadalmi – politikai berendezkedését. A magyar-osztrák kiegyezés láncszem volt az európai és a nemzeti átalakulások sorában. A Habsburgok régi birodalma kétközpontú (dualista: Budapest és Bécs), alkotmányos monarchia lett.

    Deák szellemi vezetésével és Andrássy Gyula kormányzásával hozzáláttak, hogy a magyar állam belső berendezését a kor követelményeihez igazítsa. Mindenekelőtt a nemzetiségi kérdést kellett rendezni. Erre létrehoztak egy törvényt:

    Nemzetiségi törvény: ez egyben a horvát kiegyezés is : a törvényt 1868-ban adták ki, ennek a megfogalmazásában: Eötvös Józsefnek volt döntő szerepe. Az OMM a horvátokat elismerte politikai nemzetnek, vagyis önálló báni kormányzattal, országgyűléssel rendelkezhettek, valamint 43 fő képviselő részt vehetett a Magyar országgyűlésben. Széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatás, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén a többi nemzetiség számára is. (egyesületeket, vállalkozásokat szabadon hozhattak létre, használhatták saját nyelvüket.) A kollektív jogokat megtagadták, politikai szempontból csak egy nemzet létezik, a magyar.

    Létrejött a gazdasági kiegyezés: a közös ügyek fedezésére kvótát alapítottak meg, Magyarország 30%kal részesedett. A birodalmat egységes piaccá tették: vám szövetséget kötöttek, meghagyták a közös valutát, szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. A céheket felszámolták.

    Törvényt hoztak a kötelező népoktatás bevezetéséről. Ez az oktatási törvény része volt.(1868) Balközépnek nevezett ellenzéki párt jelent meg a parlamentben. A demokratikus reformoktól elzárkóztak. Tisza Kálmán, a bal közép vezére a kormánypárthoz közeledik. Tisza Kálmán lesz a miniszterelnök és ez a dualizmus megszilárdulását mutatja. Kitűnő taktikusnak bizonyult, pártjának képviselőitől engedelmességet követelt. Folytatta a közigazgatás kiépítését, központosítását. Egységes csendőrséget szervezett és egységes megyerendszert hoztak létre. Törvényekkel, állami kedvezményekkel támogatta az ipar fejlődését. Magyarországon a fejlődés üteme az európai átlagnál lendületesebb. A hitelszervezet a magyar gazdaság leggyorsabb ütemben fejlődő ágazata volt. Megszületett a gyáripar.

    Magyarországon az 1880-as évek derekán kibontakozott az ipari forradalom. Új osztályok keletkeztek: a vállalkozó polgárság és az ipari munkásság. Az új típusú vállalkozó polgár odafordult, ahol nagyobb hasznot, profitot remélt, ez a legfelsőbb réteget jellemzi.

    A középosztály a többi társadalmi osztálytól elzárkózott.

    A kispolgárság létszámban megközelítette a munkásságot.

    A munkásosztály jelentős társadalmi erővé vált a korszak végére. A szakmunkások közül sokan külföldről jöttek, de a magyar nemzetiségű munkások aránya a nagyobb. A társadalom szilárd talapzatát a parasztság alkotta, életszínvonaluk emelkedett.