Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A fajhő, a légnyomás

    Minden anyagnak van belső energiája, ami a részecskék mozgásából adódik. Ha a mozgási energia valami miatt változik, a belső energia is változik, ekkor viszont az anyag hőmérséklete is megváltozik. A belső energia változásakor a test felvesz vagy lead energiát. Ezt az energiatípust hőmennyiségnek, röviden hőnek nevezzük. A hő jele Q, mértékegysége joule (J). A hőmennyiség egyenesen arányos a hőmérsékletváltozással és a tömeggel. A hő egyenlő a test tömegének, a hőmérsékletváltozásnak és c-nek szorzatával. A c az anyagra jellemző arányossági tényező, a fajhő, ami megadja, hogy az illető anyag 1 kg-jával mennyi energiát kell közölnünk a hőmérséklet 1 Celsius fokkal való emeléséhez. A fajhő mértékegysége J/ kg*Celsius fok. Keveréses feladatoknál fontos: c*m1*(t1-tk) = c*m2*(tk-t2) A légnyomás

    Mivel a gázok, nevezetesen a levegő sűrűsége nagyon kicsi, a súlyból adódó nyomás, az aerosztatikai nyomás nem annyira szembeötlő. A levegő nyomását Toricelli mutatta ki 1643-ban. Egy kis keresztmetszetű, egyik végén beforrasztott üvegcsövet színültig töltött higannyal, majd szabad végét befogva, megfordítva beleállította egy higannyal telt edénybe. Azt tapasztalta, hogy a higanyszál elvált a felső leforrasztott végtől, de nem folyt ki mind, egy 76 cm-es higanyoszlop a csőben maradt. Ennek alapján kiszámíthatjuk a levegő nyomását, mert tudjuk, hogy 76 cm magas higanyoszlop nyomása: 103’360 Pa.

    A levegő nyomása nagyon érdekelte az embereket. Egész tömeg gyűlt össze, amikor Otto Guericke magdeburgi polgármester 1654-ben bemutatta kísérletét. Két fémből készített, 57 cm átmérőjű, belül üreges félgömböt légmentesen összeillesztett, majd az általa kifejlesztett légszivattyú segítségével, a gömb belsejéből kiszivattyúzta a levegőt. A légnyomásból származó erő úgy összeszorította a két félgömböt, hogy 8-8 ló ereje sem volt elegendő a féltekék széthúzásához. Guericke érdeme a légszivattyú kifejlesztése mellett az is, hogy felfedezte a légnyomás és az időjárás közti kapcsolatot.

    Légnyomáson alapuló eszköz a szívó-, illetve a nyomókút, a pipetta, a lopó, és a fecskendő-üveg.