Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A gleccserek

    A gleccserek (latin glacies=jég) sarkvidékeken és magas hegységekben keletkező és mozgó jégárak. A gleccser mozgási sebessége a hó mennyiségétől és az lejtőszög mértékétől függ. A gleccserek a hóhatár fölött fekvő mélyedésekből, a firn (ó-német firni=öreg; jegeshó) –teknőből, (kár-teknő) vagy a fennsíkok firnjéből (firnmező) erednek, amik az el nem olvadó hóból jönnek létre (tápláló terület). A firnesedés a jég diagenizáldása. Az alacsony hőmérséklet hatására a friss hó összefagy, firnesedik, végül a firnből gleccserjég lesz. A gleccserjég kék levelezettséget mutat, ami nem más, mint gázmentes, kemény kékszínű, és gáz (levegő) buborékos fehér, lazább jégsávok váltakozása. A szalagosságot az ogivák (francia ogive=csúcsív), azaz a jégfelszín egyenetlenségei okozzák.

    A gleccser a firnteknőtől lassan lefelé mozog a völgy irányában, míg végül a hóhatár alatt elolvad.

    A gleccser típusok a kövekezők:

    1. magashegységi gleccserek, magányos, nagy gleccsernyelvek.
    2. fennsíki gleccserek, a firnmezőből számos gleccsernyelv ered.
    3. jégsapkák, sapka vagy pajzs alakú jégtakarók hegyormokon.
    4. belföldi jég.

    A gleccser felszíne egyenetlen (gleccserhasadék, gleccserasztal, perem repedezettség, meredek esésnél jégtű). A gleccser a gleccsernyelvnél ér véget, olvadékvizei gyors patak formájában haladnak tovább. A gleccserpatak kőzetliszttől zavaros (gleccsertej).