Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A gombák

    A gombák közé olyan élőlények tartoznak, amelyek anyagcseréjük során szerves anyagokat vesznek fel környezetükből, és azok átalakításából nyernek energiát életműködéseikhez. Telepes szerveződésűek, testüket gombafonalak szövedéke építi fel. Sejtjeiket kitintartalmú sejtfal határolja. Spórákkal szaporodnak.

    A valódi gombák fajait egyetlen országba, a gombák országába soroljuk.

    A gombák anyagcseréje és életmódja

    A gombák többsége lebontó szervezet, ami azt jelenti, hogy a környezetükben található szerves korhadékokat, elhalt élőlények maradványait bontják le. Jelenlétük nagyon fontos az életközösségek anyagforgalmában, hiszen anyagcseretermékeiket (szén-dioxid, ásványi sók) a növények hasznosíthatják fotoszintézisükhöz.

    A gombák lehetnek élősködők is. Jó néhány növényi, állati és emberi kórokozó van közöttük. A monília és a peronoszpóra növényi kártevők. Az emberben leggyakoribbak a bőr elváltozásokat okozó gombák.

    A gombák körében nagyon gyakori az együttélés. A hajtásos növények gyökeréhez társuló gombafonalak segítik a növény vízfelvételét a talajból, ugyanakkor szerves anyagokat szívnak el a növénytől. A legismertebb együttélő gombák a fák (pl. tölgyek, fenyők) gyökeréhez társulnak.

    Kalapos gombák, taplók és pöfetegek

    A gombák legismertebb képviselői a kalapos gombák közé tartoznak. A kalapos gombák termőteste kalapra és tönkre tagolódik. Spóratermő rétegük lehet csöves vagy lemezes szerkezetű. Lebontó vagy együttélő szervezetek tartoznak közéjük.

    A kalapos gombák mellett gyakoriak a fákon megtelepedő taplók, és a gömbölyű termőtestű pöfetegek is.

    Gyapjas tintagomba

    A gyapjas tintagomba kertekben, útszéleken is gyakori. Fiatalon ehető, az idősebb példányok kalapja megfeketedik, elfolyósodik. Erre utal faj a neve is.

    Gyilkos galóca

    A gyilkos galóca tölgyerdőkben gyakori, halálosan mérgező faj. Kalapja sárgászöld, ritkán fehér. Lemezei éretten is fehérek, gallérja és bocskora van.

    Nagy őzlábgomba

    A nagy őzlábgomba lomberdőkben és fenyvesekben is gyakori. Kalapján barna foltok láthatók. Lemezei világosak, tönkje karcsú, hosszúkás. Gallérja gyűrűszerű. Magassága elérheti a 30 cm-t. Jóízű, ehető gomba.

    Óriáspöfeteg

    Az óriáspöfeteg lomberdőkben, erdőszélen terem. Termőteste gömb alakú, átmérője elérheti az 1 m-t is! Húsa fiatalon fehér. Spórái a termőtest belsejében képződnek. Fiatalon jóízű, ehető gomba.

    Penészgombák

    Gyakran okoznak bosszúságot a háztartásokban a penészgombák, amelyek legtöbbször a kenyéren, a lekváron vagy a befőtteken jelennek meg. Az ecsetpenész zöldes színű bevonatot képez, a fejespenész pedig szürkés színűt. A penészgombák telepei úgy alakulnak ki, hogy a levegőben szálló spórák rákerülnek az ételekre, és fejlődésnek indulnak. A fehéres színű gombafonalak végén hamarosan megjelennek a színes spóraképző képletek, azokban pedig a spórák.