Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A hegyvidéki éghajlat övezetei

    A hegységekben az övezetek a hőmérséklet és a csapadék szerint alakulnak ki. Felfelé haladva a csapadék átlagosan fél fokkal csökken, a csapadék mennyisége pedig nő. Ezzel párhuzamosan változik a talaj és a növényzet is. Teljes övezetesség csak az Egyenlítő környéki területek 5000 m-nél magasabb hegyvidékein alakulhatott ki (pl. Afrikában a Kilimandzsárón, vagy Dél-Amerikában az Andok egyes részein). Minél inkább közeledünk a sarkok felé annál inkább csak az övezetek felső tagjai jelennek meg, az alsók hiányozni fognak. Az Egyenlítő környéki alacsonyabb hegységeknél viszont a felső zónák hiányoznak, mivel nem érik el azt az alacsony hőmérsékleti övezetet, ahol havasi gyepek, sziklahavasok, vagy örök hó alakulhatna ki.

    Teljes övezetesség az Egyenlítőnél (alulról felfelé):

    • a) örökzöld trópusi esőerdő
    • b) örökzöld hegyvidéki erdő
    • c) vegyes erdő
    • d) tűlevelű erdő
    • e) törpefenyvesek
    • f) havasi rétek
    • g) kopár sziklák, sziklahavasok
    • h) örök hó

    A zónák között három határterületet lehet elkülöníteni:

    • Erdőhatár: a zárt erdők felső határa
    • Fahatár: a szórványosan álló fák határa
    • Hóhatár: Az örök hó határa. Efelett növényzet és talaj kialakulására nincs mód.