Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A hullámzás

    A hullámzás tenger felszínén kialakuló mozgásjelenség, amit a vízfelület felett fújó szelek keltenek. A hullámzás csalóka látvány, mert úgy érzékeljük, mintha víztömeg előrehaladna. A folyamat során azonban az egyes vízrészecskék fel, le és körbe mozognak, de lényegesen nem mozdulnak odébb. Csupán energiájukat adják át a közelükben levő vízmolekulának, így a hullám az energia, és nem az anyag terjedése a vízben. (A folyamatot úgy tudod elképzelni, hogy egyik társaddal egy kötelet feszítetek ki és megrántod a végét. A kötélen egy látványos hullámzás halad végig, de sem ti, sem a kötél nem mozdul odébb.)

    A hullámzó víz partformáló munkáját abráziónak nevezzük. A meredek, sziklás partoknak csapódó hullámok esetében hullámtörés alakul ki: a hullám „összenyomódik”, függőlegesen megnyúlik, magassága megnő. A meredek sziklafalnak csapódó víz hatalmas robajjal akár több tíz méteres magasságba is felcsapódhat, majd tajtékozva visszazuhan. Ez a folyamat óriási pusztítást végez a kőzeteken. A romboló tevékenység egyrészt a víz erejének, tehát magának a hullámtörésnek köszönhető. Még fontosabb azonban a hullámnyomás: a kőzetekre zúduló víz óriási mértékben megnöveli a kőzetek pórusaiban, repedéseiben lévő levegő nyomását, s ez mintegy szétrobbantja a sziklákat. Nagy pusztítást okoznak a hullámok a sziklákra zúdított törmelékekkel is: a tengerfenéken lévő, hínárral benőtt kődarabokat a hullámzás ereje felkapja, vitorlaként használva a növényi szárakat. A kövek gyakran ötvenméteres magasságba is felrepülhetnek, ezért a világítótornyokat is védeni kell tőlük.
    A magas partok formakincse e folyamatok következtében alakul ki. Fantasztikus alakú sziklaívek és sziklatornyok magasodnak a partok előtt. Kialakulásuk a következőképpen magyarázható.
    A partszegélyek kiugró hegyfokainak csapódó hullámok meggörbülnek, ezért a hegyfok két oldalán nagyobb pusztítást végeznek, mint a part más szakaszain. Így fokozatosan felőrlik a hegyfokot felépítő kőzeteket, amelyekben lassan alagút keletkezik. Az alagút tetejének beszakadása után már csak magányos sziklatornyok maradnak vissza.
    A hullámzás pusztító munkája nem csak felfelé dolgozik a sziklafalon, hanem néhányszor tíz méter mélységig lefelé is. Így keletkeztek sok tengerparton az abráziós parti barlangok, amelyek kitűnő védelmet nyújtanak a hajósok számára viharok idején, illetve nagyszerű búvóhelyként szolgáltak a kalózok vagy éppen a második világháborús német tengeralattjárók számára.