Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A Hunyadiak Magyarországon

    Hunyadi János:

    Hunyadi János (neve különböző forrásokban: Ugri Jankó; Szibinyányi Jank; Oláh János) Zsigmond hadvezére volt. Hatalmas tapasztalatot szerzett már fiatalon. Sikereivel kivívta a királyok elismerését és hatalmas birtokokat kapott. Ezek bevételeit teljes egészében a török visszaverésére fordította. Seregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották, továbbá gyakran fordult a felkelő nép felé. Első győzelmét 1441-ben aratta. Hadvezetését a támadásra alapozta. Változtatott a középkori harcmodoron. Egységei sokkal mozgékonyabbak lettek és kitűnően együttműködtek a különböző fegyvernemek. 1442-ben Gyulafehérvárnál alkalmazta először a huszita szekérvárakat a csatatéren. A siker nem maradt el. A törökök nem tudtak védekezni az új “csodafegyver” ellen.

    1443-ban került sor az ún. téli hadjáratra, melynek távolabbi célja volt a török kiűzése Európából. A hadjárathoz majdnem minden uralkodóház ígért segítséget, de végül semmit nem adtak. Hunyadi maga szerelte fel az egész sereget. A közel 35. 000 fős sereg élére Jagelló Ulászló király (1439-44) állt. Céljuk Drinápoly bevétele volt. Rendkívül gyorsan nyomultak előre és közben csatlakoztak hozzájuk a helyi népcsoportokból is szép számmal. A törökök nem tudták feltartóztatni a sikert sikerre halmozó magyarokat, ezért 1444-ben rendkívül kedvező békeajánlatot tettek. (1444. drinápolyi béke) Ez a szerződés 10 évre békét szavatol, továbbá a törökök kivonultak Szendrő és Galambóc várából. Pápai nyomásra viszont a magyar seregek mégis támadásba lendültek. 1444. november 10-én került sor a döntő összecsapásra Várnánál. Az ütközet eleinte kedvezően alakult, de Ulászló halála zűrzavart és vereséget okozott.

    Az örökös a kiskorú V. László lett. 1446-ban a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost nevezte ki gubernátornak (kormányzó) Ezt a címet 1453-ig töltötte be. Hunyadi a hatalmát ismét a török ellen akarta felhasználni. 1448-ban ismét támadást indított. Most azonban mások voltak az erőviszonyok. Időközben a török birodalom jelentősen megerősödött és könnyedén felmorzsolta Hunyadi seregeit 1448-ban a II. rigómezei csatában. A törökök annyira megerősödtek, hogy 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt és újabb támadásra készültek Magyarország ellen 1456. nyarán megkezdték Nándorfehérvár ostromát mintegy 150. 000 katonával, 300 ágyúval és 200 hadihajóval. A döntő rohamra 1456. Július 21-én került sor, ahol a magyarok fényes diadalt arattak a többszörös túlerő ellen. A csatát ugyan a magyarok nyerték, de a rengeteg temetetlen holttest miatt kitört pestisjárvány Hunyadit is elvitte.
    (Déli harangszó: 1456. Június 29-én III. Callixtus pápa elrendelte, hogy délben minden templomban harangzúgás közben könyörögjenek a magyarokért – a vereségre számítva. A pápai intézkedéssel egy időben vagy még azt megelőzően Európa szerte elterjedt a győzelem híre és így a harang a győztesekért szólt.)

    Hunyadi Mátyás (1443-1490)

    Hunyadi János halála után szomorú sors várt fiaira, Lászlóra és Mátyásra. Lászlót a Hunyadi család ellenségei 1457-ben kivégezték, Mátyást V. László Bécsbe, majd Prágába vitte fogolyként. V. László hirtelen halála miatt az ország uralkodó nélkül maradt. 1458 januárjában Garai László és a Szilágyi testvérek (János és Mihály) egyességet kötöttek, miszerint az életben maradt Hunyadi Mátyás királyságot, míg a Garaiak büntetlenséget kapnak. 1458. Január 20-án a Duna jegén került sor a királyválasztásra, ahová Szilágyi mintegy 15. 000 katonával érkezett. (cél: a szerződés betartása)
    Hunyadi Mátyás (1458-90) hamarosan bebizonyította, hogy nem apja érdemei, hanem saját képességei teszik méltóvá a királyságra. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit hamar eltávolította Budáról. A török ellenes harc vezetésével bízta meg, majd a kudarcokra hivatkozva lemondatta a kormányzóságról is.

    Külpolitika:

    A török elleni harcot családi örökségnek tekintette. Galambóc elestének hírére (1458) nemesi felkelést hirdetett és sikereket ért el szerb földön. 1463-ban több hónapos ostrom után bevette Jajcát, 1464-ben Szabácsot. Mátyás erre a két erősségre alapozta az újonnan kiépített és megerősített déli végvárvonalat. 1479-ben Kinizsi Pál vezetésével fényes győzelmet arat Kenyérmezőnél a betörő török felett.

    A török felett aratott sikerek és a szilárd belső helyzet miatt Mátyás Ny felé fordulhatott. Távoli célja volt a német királyi cím megszerzése. Céljának elérése miatt volt apósa (felesége Podjebrád Katalin 1464-ben meghalt), a cseh király ellen fordult. A pápa személyében támogatóra talált, ugyanis a cseh királyt eretnekséggel vádolták. 10 év harc után elfoglalta Sziléziát és Morvaországot, de a királyi címen osztozkodnia kellett a lengyel Jagellókkal.
    Miután leszámolt III. Frigyessel, a német betörés veszélye még nem múlt el. Az 1480-as évek közepén Mátyás támadásokat indított Ausztria területére, hogy a németeket gyengítse. 1485-ben elfoglalta Bécset. Ezzel a német királyi cím megszerzését akarta elérni. A német rendek viszont megrettentek Mátyás erősödésétől és inkább Miksát választották uralkodónak.
    A Habsburgok elleni háborúval párhuzamosan hadban állt a törökkel is. Megerősítette a déli végeket és Kinizsit a Szerbiát megszálló török csapatok ellen küldte. 1481-ben olyan messzire nyomult a megszállt területek belsejében, mint apja. 1483-ban öt évre szóló békét kötött a szultánnal.