Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A képszerûség elemei, stíluseszközei

    1. A szépirodalmi stílus a nyelv sajátos használata, amely tudatosan eltér a nyelv köznapi használatától. Célja a képszerû kifejezésmód, a feszültségkeltés és feszültségoldás.

    2. A képszerûség eszközei:

    • metafora: a képszerû kifejezés legalapvetõbb eszköze; két fogalom, jelenség közt fennálló külsõ vagy belsõ, néha funkcióbeli hasonlóságon ill. hangulati egyezésen alapul. Lehet egytagú vagy teljes (pl. az arca rózsa; alvó kísértetek a fák;
    • hasonlat: valamilyen közös sajátosság kiemelésével kapcsol össze két fogalmat vagy jelenséget; szerkezete abban különbözik a metaforától, hogy három tagból áll: hasonlított (fogalmi sík), hasonló (képi sík), közös vonás (pl. az arca olyan piros, mint a rózsa).
    • megszemélyesítés: egy tárgy vagy elvont fogalom élõlények tulajdonságaival való felruházása; olyan metafora, amelyben a kifejezendõ nem élõlény, a kifejezendõ mozzanat pedig élõlény cselekvésére, tulajdonságára utal.
    • metonímia: a szó görög eredetû, jelentése: névcsere. Két fogalom közti érintkezésen alapul, ez az érintkezés lehet térbeli, idõbeli, anyagbeli, rész-egész, ok-okozat (pl. tud róla az egész város: város=lakók). Jellegzetes szerkezeti megoldása az egytagúság.
    • szinesztézia: a szó görög eredetû, együttérzést, összeérzést jelent. Olyan költõi kép, amely különbözõ érzékelési területekhez tartozó jelenségeket kapcsol össze. Két érzékszervi tapasztalás egy képben való megjelenítése (pl. harsány szín; ” lila dalra kelt egy nyakkendõ…”; fehér csönd).