Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A képszerűség stíluseszközei

    Az irodalmi művek alapvető vonása, hogy a valóságot vizuális érzéki megjelenítés útján képszerűen tükrözik (szóképek, trópusok) A képszerűség célja:

    • Az egyik jelenség másikkal való magyarázása
    • Szemléletessé tétel
    • Érzelmi, hangulati hatás

    Metafora

    • Két jel egymásra vonatkoztatásán alapul
    • Ez adódhat az elemek tartalmi, hangulati hasonlóságon, illetve egyezésen. Alkotói:
      Azonosított (szokásos fogalmi megnevezés)
      Azonosító (alkalmi képi sík)
    • Szerkezete szerint lehet:
      Teljes metafora (mindkét elem jelen van)
      Egytagú (az azonosító elemhez hozzá kell érteni az azonosítottat)
    • Stilisztikai értéke annál nagyobb, minél nagyobb a jelentésbeli távolság a képi és a fogalmi sík között

    Megszemélyesítés

    • Olyan metafora, melyben a kifejezendő nem élőlény
    • A kifejező képi mozzanat élőlény cselekvésére, tulajdonságára utal

    Hasonlat

    • Rendszerint három tagból áll.
    • Hasonlított (ez a fogalmi sík)
    • Hasonló (ez a képi sík)
    • Közös vonás (a kötőszó segíti a felismerését)

    Metonímia

    • Két fogalom vagy jelenség közti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok-okozati összefüggésen alapul, esetleg rész-egész felcserélésével

    Szinesztézia

    • Különböző érzékterületek tudatos összekeverésén, összekapcsolásán alapul. lsd.: „lila dal”

    Allegória

    • Metaforából származó szókép.
    • Egy egész művön végigvitt, kifejtett metafora.

    Szimbólum

    • Hagyományos jelentésben valamely gondolati tartalom, eszme, érzés jelképe, érzéki jele.
    • Egész gondolatsort, sejtelmes hangulatot, összetett érzelmeket kiváltó költői kép.