Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A kiválasztó szervek egészsége

    A szervezet számára a kiválasztás elvégzéséhez elegendő egyetlen egészséges vese működése is. Ha valakinek az egyik veséje gyógyíthatatlanul megbetegszik és károsítja a szervezet normális funkcióit, akkor azt műtéttel eltávolítják, és a másik, működő vese – az orvos előírásainak betartásával – gyakorlatilag biztosítja az egészséget.

    Ha mindkét vese beteg és működésképtelenné válik, akkor a szervezetben a káros anyagcseretermékek felhalmozódnak és mérgezik a sejteket. Az ilyen állapot halálhoz vezet, ha a vese működését nem sikerül pótolni művesekezeléssel. A beteg ember vérét keresztülvezetik a művesén, majd visszajuttatják a keringési rendszerbe. Ha ezt a folyamatot néhány órán keresztül folytatják, a vér teljesen megtisztul, így a kezelést elegendő hetente két-három alkalommal elvégezni.

    A művese helyett végleges megoldás lehet a veseátültetés, amikor a működésképtelen vese helyére más emberből származó egészséges vesét ültetnek be. Gondos vizsgálatok után csak olyan szerv ültethető be, amelynek szöveteit a beteg védekező rendszere elfogadja.

    A vizelet összetételének vizsgálata fontos lehet a szervezet egészségi állapotának felmérésében. A kiválasztószervek betegségére utal, ha a vizeletben fehérjét, sejtes elemeket, kórokozókat mutatnak ki. A húgyutak a húgycső nyílása révén a külvilág felé nyitottak. Védekező rendszerünk azonban hatékony védelmet biztosít a kórokozók behatolása ellen.

    Ha a húgyutak és környékük lehűl, vagyis felfázunk, akkor a védelem meggyengül, és a kórokozók a húgycsövön keresztül a húgyhólyagba juthatnak, ott elszaporodva hólyaghurutot hoznak létre. Ilyenkor a húgyhólyag fala igen érzékennyé válik, állandó vizelési inger alakul ki, a vizeletürítés pedig fájdalmas lehet. Ezekkel a panaszokkal feltétlenül föl kell keresni az orvost! Ha a mikroorganizmusok továbbhatolnak fölfelé, vesemedence-gyulladás léphet föl, ami már lázzal és komoly fájdalommal jár. A férfiak húgycsöve végighúzódik a hímvesszőben, ezért hosszabb a nőkénél. A nők rövid húgycsövén a kórokozók könnyebben bejuthatnak húgyhólyagba, ez a magyarázata annak, hogy a hólyaghurut a nők körében sokkal gyakrabban fordul elő. Ezeket a betegségeket nem nehéz megelőzni. Kerülni kell a felfázás lehetőségét, például ne üldögéljünk hideg felületen, ne fürödjünk hideg vízben.

    Húgykő keletkezik, ha a vizeletből szilárd anyag válik ki. Legtöbbször a vesében alakul ki, ekkor vesekőről beszélünk. A vesemedencében létrejött húgykő lesodródhat a húgyutakba. Ha megakad a húgyvezetékben vagy a húgycsőben, ingerli ennek falát és kínzó, görcsös fájdalmat okoz. A kő néha a vizelettel távozik. Egyes vesekövek gyógyszeres kezelés hatására feloldódnak, mások ultrahangos berendezéssel sebészi beavatkozás nélkül porrá törhetők. Számos vesekő sajnos csak műtéttel távolítható el. Az emberek egy része hajlamos erre a betegségre, de az előírt gyógyszerek szedésével és meghatározott diéta betartásával a vesekő ismételt kialakulása megelőzhető.