Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A kőolaj és a földgáz

    A kőolaj bonyolult összetételű elegy, amely több ezer szénhidrogén-féleséget tartalmaz, legnagyobb tömegét a láncszerű paraffinok adják. A földgáz szénhidrogén-gázokból tevődik össze, de tartalmaz egyéb, szervetlen gázokat is, pl. nitrogént, kéndioxidot és kénhidrogént.

    A kőolaj és a földgáz kialakulása sokáig vitatott volt, ma már azonban egyértelmű, hogy szerves, biogén eredetű termékekről van szó. Keletkezés bizonyos helyekhez és környezeti feltételekhez kötött, ott ahol a tengeri élővilág valamilyen okból tömegesen elpusztul, s az elpusztult nagymennyiségű szerves anyag leülepszik és reduktív körülmények közt szénhidrogénekké alakul. A tömeges szervesanyag felhalmozódás általában a nagy folyók deltavidékén, tengeröblök vagy nagy beltavak területén, az édes- és sósvíz találkozásánál vagy a tengeráramlatok egyes pontjain következik be, ahol a szerves anyag, finom, kolloidális méretű üledékkel együtt lerakódik és fölhalmozódik. Ebből keletkezik a szénhidrogének anyakőzete, a szapropél, amely idővel földgázzá vagy kőolajjá alakul.

    Mivel a kőolaj és földgáz nem szilárd halmazállapotú, könnyen vándorolhatnak és ritkán maradnak meg eredeti helyükön. Azokat a kőzeteket (általában jó porozitással rendelkező üreges kőzetek), amelyekben fölhalmozódnak, tárolókőzetnek nevezik. A tárolókőzeteket általában a kőolajat és földgázt át nem eresztő csapdák veszik körül, melyeknek köszönhetően a szénhidrogének megrekednek és a tárolókőzetben földúsulnak, s így alkalmassá válnak a kitermelésre.

    A kőolaj bonyolult összetételű elegy, amely több ezer szénhidrogén-féleséget tartalmaz, legnagyobb tömegét a láncszerű paraffinok adják. A földgáz szénhidrogén-gázokból tevődik össze, de tartalmaz egyéb, szervetlen gázokat is, pl. nitrogént, kéndioxidot és kénhidrogént.
    A kőolaj és a földgáz kialakulása sokáig vitatott volt, ma már azonban egyértelmű, hogy szerves, biogén eredetű termékekről van szó. Keletkezés bizonyos helyekhez és környezeti feltételekhez kötött, ott ahol a tengeri élővilág valamilyen okból tömegesen elpusztul, s az elpusztult nagymennyiségű szerves anyag leülepszik és reduktív körülmények közt szénhidrogénekké alakul. A tömeges szervesanyag felhalmozódás általában a nagy folyók deltavidékén, tengeröblök vagy nagy beltavak területén, az édes- és sósvíz találkozásánál vagy a tengeráramlatok egyes pontjain következik be, ahol a szerves anyag, finom, kolloidális méretű üledékkel együtt lerakódik és fölhalmozódik. Ebből keletkezik a szénhidrogének anyakőzete, a szapropél, amely idővel földgázzá vagy kőolajjá alakul.

    Mivel a kőolaj és földgáz nem szilárd halmazállapotú, könnyen vándorolhatnak és ritkán maradnak meg eredeti helyükön. Azokat a kőzeteket (általában jó porozitással rendelkező üreges kőzetek), amelyekben fölhalmozódnak, tárolókőzetnek nevezik. A tárolókőzeteket általában a kőolajat és földgázt át nem eresztő csapdák veszik körül, melyeknek köszönhetően a szénhidrogének megrekednek és a tárolókőzetben földúsulnak, s így alkalmassá válnak a kitermelésre.