Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A központi és a környéki idegrendszer

    A központi idegrendszer

    A központi idegrendszerben, az agyban és a gerincvelőben is az idegsejtek jellegzetes elrendeződése miatt sötétebb színű szürkeállomány és világosabb színű fehérállomány különböztethető meg. A fehérállományt jórészt az idegsejtek axonjai, a szürkeállományt pedig az idegsejtek sejttestei alkotják. Az agyat és a gerincvelőt kívülről három kötőszövetes hártya: a kemény agyhártya, a pókhálóhártya és a lágy agyhártya borítja. Az agyhártyák közötti teret agy-gerincvelői folyadék tölti ki, amelynek a központi idegrendszer védelmében és anyagcseréjében van szerepe.

    Az agy felépítése

    Az agy alsó területe az agytörzs, melynek részei a nyúltvelő, a híd és a középagy. A nyúltvelő közvetlen kapcsolatban van a gerincvelővel. Az agytörzs fölött elhelyezkedő köztiagy két része a talamusz és a hipotalamusz. A nagyagy két féltekéjét a kérgestest köti össze. A féltekék lebenyekre tagolhatók, felszínüket barázdákkal és tekervényekkel tagolt szürkeállomány, az agykéreg borítja. Az agykéreg az idegi működések legfontosabb központja, minden tudatos tevékenység az agykéreg működésének eredménye. A kisagy az agytörzs mögött helyezkedik el, és a nagyagyhoz hasonlóan két féltekéből áll. Felszínét szürkeállomány, a kisagykéreg borítja.

    Az agyhártyák

    Az agyat és a gerincvelőt három kötőszövetes burok veszi körül. A külső a kemény, a középső a pókháló-, a belső pedig a lágy agyhártya. A vérerekkel átszőtt lágy agyhártya szorosan követi a gerincvelő és az agy felszínét. A pókháló- és a lágy agyhártya között keskeny rés található, amelyet az agykamrákban képződő agy-gerincvelői folyadék tölt ki. Az agyhártyáknak szerepük van az agy- és a gerincvelő védelmében, rögzítésében, valamint anyagforgalmában.

    Az agykamrák

    Az agy belsejében üregrendszer található, amelyet agy-gerincvelői folyadék tölt ki. A nagyagy két féltekéjében található a két oldalsó (I. és II.) agykamra, a köztiagy területén a III. agykamra, végül az agytörzs (híd és nyúltvelő) hátsó felszínén a IV. agykamra. Ez utóbbi a gerincvelői csatornával áll kapcsolatban. Az agykamrákban ún. érfonatok találhatók, ezek kapillárisaiból szűrődik ki az agy-gerincvelői folyadék. A kapillárisok fala csak meghatározott anyagokat enged át, ezzel biztosítja az idegsejtek állandó belső környezetét.

    Az agykéreg

    Az agykéreg a nagyagy felszínét borító, mintegy 4 mm vastagságú szürkeállomány. Felületét tekervények és barázdák növelik. Itt található az ember idegrendszerét alkotó több milliárd idegsejt nagyobbik hányada. A kérgi neuronok sejttestén feltűnően sok és gazdagon elágazó dendrit figyelhető meg. Nagy felületüknek köszönhetően az ilyen idegsejtek között sokirányú kapcsolatrendszer alakulhat ki. Az agykéreg a tudatos, értelmi tevékenységek központja, működéséről egyelőre kevés pontos ismerettel rendelkezünk.

    A köztiagy

    A köztiagy két részre, a talamuszra és a hipotalamuszra tagolódik. Mindkét területet szürkeállomány építi fel. A talamusz az érzőműködésekben játszik szerepet, a receptorokból az agy felé vezető érzőpályák neuronjai a szaglás kivételével átkapcsolódnak benne, az idegsejtek ingerülete másik idegsejtre tevődik át. A hipotalamusz a vegetatív működések központja. Szabályozza a táplálék- és folyadékfelvételt, a testhőmérsékletet, a légzést stb. Nyéllel kapcsolódik a hipofízishez, serkentő faktorai révén pedig szabályozza annak hormontermelését. Egyes sejtjei hormonokat: vazopresszint, illetve oxitocint termelnek.

    Agytörzs

    Az agytörzs részei a nyúltvelő, a híd és a középagy. Területén a szürke- és a fehérállomány nem különül el élesen, neuronjai ún. agytörzsi hálózatos állományt alkotnak. Az agytörzsben létfontosságú vegetatív központok (keringés, légzés, nyelés stb.) vannak. Emellett neuronjai részt vesznek az izomtónus kialakításában, az agykéreg ébrenléti állapotának szabályozásában. Fel- és leszálló pályákon keresztül kapcsolatot teremtenek az agy felsőbb területei és a gerincvelő között. Az agytörzsből ered 10 pár agyideg.

    A kisagy

    A kisagy az agy alapi részén helyezkedik el. Neve arra utal, hogy a nagyagyhoz hasonlóan két féltekére tagolódik és felszínét szürkeállomány – kisagykéreg – borítja. A mozgató működések szabályozásában, a mozdulatok összehangolásában van szerepe. Alkoholfogyasztás hatására elsőként többnyire a kisagy működésében támad zavar. A részeg ember jellegzetes, tántorgó-dülöngélő mozgása a kisagyi mozgáskoordináció hiányára vezethető vissza.

    A gerincvelő

    A gerincvelő a csigolyák által határolt gerinccsatornában helyezkedik el. Mindössze kisujjnyi vastagságú szerv, amely a koponyaalaptól, az agy nyúltvelőnek nevezett területéről indul és deréktájékon, a 3. ágyékcsigolya magasságában végződik. Ezt követően a gerinccsatornában már csak azok a gerincvelői idegek haladnak, amelyek a keresztcsont területén lépnek ki. A gerincvelőben kívül helyezkedik el a fehérállomány és belül a pillangó alakú szürkeállomány. A szürkeállomány szarvai a fehérállományt kötegekre tagolják. A gerincvelő két oldalán, szimmetrikusan sorakozik a 31 pár gerincvelői ideg. A gerincvelő fontos reflexműködések központja, részt vesz a vegetatív működések és a mozgás szabályozásában is.

    A környéki idegrendszer

    A környéki idegrendszer 12 pár agyidegből, 31 pár gerincvelői idegből és dúcokból áll. A fehéres színű idegeket axonkötegek, a szürkés színű dúcokat idegsejtek sejttestei alkotják. Az agyidegek közül 10 pár az agytörzzsel áll kapcsolatban. A gerincvelői idegek a hátsó gyökér és a mellső gyökér egyesülésével jönnek létre. A hátsó gyökérben érző idegsejtek, a mellső gyökérben a vázizmokhoz futó mozgató idegsejtek axonjai találhatók. Az érző idegsejtek sejttestei a hátsó gyökereken megfigyelhető csigolyaközti dúcokban csoportosulnak, a vázizmokat beidegző mozgató idegsejtek sejttestei pedig a gerincvelő mellső szarvában.

    Szerző: Sulinet