Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A magyar helyesírás alapelvei

    A magyar helyesírás betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. Legkisebb egysége a hangokat jelölő betűk. Betűi legtöbbször a kiejtett hangokra utalnak. Helyesírásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből.

    Helyesírási alapelv: azok az eljárások, amelyek szerint szavainkat és szóalakjainkat leírjuk. Négy alapelvet ismerünk: kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés. Ezek sokszor együtt hatnak. A helyesírás iránti igény egyidős az írással. Az első egységre való törekvés a kancelláriai helyesírás. A középkorban katolikus és protestáns helyesírásról beszélhetünk. 1832-ben az Akadémia kiadta az első magyar helyesírási szabályzatot.

    A., A kiejtés szerint írás elve: a kiejtett szó hangjait a nekik megfelelő betűkkel jelöljük, a köznyelvi formát véve alapul. A kiejtés elve négy pontban fogható össze:

    1. A mássalhangzók időtartalmának jelölése: pl.: -ikes igék (zöldellik, drágáll); -tyú/-tyű + -ttyú/-ttyű (csengettyű, dugattyú).
    2. A magánhangzók minőségi és mennyiségi szabályai: pl.: -ból, -ből-, -ról, -ről, -tól, -től à ezek kétalakúak, az alapszó hangrendje határozza meg, hogy melyiket alkalmazzuk, pl.: kertből, házból.
    3. Kétalakú elemek: kettős alakok. Ha valamely szónak két köznyelvi változata van, az írásban is két alakot jelent, pl.: fel-föl, korcsma-kocsma.
    4. Szóelemek elhomályosulása: ezekben a szavakban annyira elhomályosultak az őket alkotó szóelemek, hogy csak a nyelvtörténetet ismerők tudják azokat szétválasztani, pl.: éjszaka lagzi.

    B., Szóelemző írásmód: a több szóelemből álló szóalakok helyesírását ez az elv úgy szabályozza, hogy a toldalékos szavakon a toldalékok, az összetett szavakban pedig az összetétel tagjai világosan felismerhetők legyenek. A szóelemeket úgy írjuk le, ahogy külön-külön hangzanak, pl.: szénpor, vasgyár.

    1. A szóelemeket tükröztető írásmód: a hangok találkozásakor létrejövő hangtani törvényszerűségek. Részleges hasonulás, pl.: jégkrém; teljes hasonulás, pl.: anyja; összeolvadás, pl.: útja; rövidülés, pl.: keddre.
    2. Szóelemek fonetikus írása: a toldalékolt formában módosul a szótő és ezt írásban is jelöljük, pl.: mossa.

    C., Egyszerűsítés elve: megkönnyíti a hangtorlódásokból adódó helyzetek megoldását. Ha kéttagú mássalhangzóra végződő szavak véghangját megkettőzzük, a kettős mássalhangzónak csak az első tagját írjuk hosszan, pl.: mennyi. Kivételek az olyan összetett szavak, melyekben az első tag végén és a második tag elején azonos kéttagú mássalhangzó áll, pl.: nagygyűlés. Ha az alapszó hosszú mássalhangzóra végződik és a toldalék is ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődik, két egyforma betűt írunk egymást után, pl.: hosszal.

    D., Hagyomány elve: lehetővé teszi, hogy a régies családnevekben megőrizhessük az eredeti írásképet, amely általában nem egyezik a kiejtési formával, pl.: Horváth, Batthyány. Az ly esetében megmaradt a hagyományos forma.