Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A magyar honfoglalás és államalapítás

    Mivel a vándorlás az egy másik sztori, ezért nincs itt leírva részletesen. Onnan kezdjük , hogy Etelközből mentünk bizánci zsoldosként a bolgárok ellen. Sikeresen vertük el őket, amikor a besenyők teljes erővel a hátunkba zúdultak (a besenyők úgy kerülnek a képbe, hogy az arabok kitúrták az úzokat a helyükről, az úzok a besenyőket, a besenyők pedig minket akartak kitúrni). Ráadásként a bolgárok nem szenvedtek végleges vereséget és erőgyűjtés után bosszúhadjáratot indítottak ellenünk. Mindez 895-ben vala. Nem tudtunk mit csinálni, elindultunk a Kárpát medence felé. Álmos és Kurszán volt ekkor a két vezér (nem tudják, hogy melyik volt a kende és melyik a gyula) [Tudtuk hova jövünk mivel a 862-ben években felderítő hadjáratokat küldtünk errefelé]. Számtalan monda szól a honfoglalásról, bár néha túloznak. Álmos időközben meghalt, fia, Árpád lett helyette. Átmentünk kb.300 000 –en a Vereckei-hágón és nem találkoztunk ellenállással. 898-ban Berengár itáliai főakárki ellen kértek meg minket a keleti frankok (németek), hogy segítsünk szétverni a seregét (meg őt is, ha lehet) sok-sok pénz fejében. Persze mentünk és végigpusztítottuk Észak-Itáliát és jöttünk haza. 900-ban kezdtünk ’’helyet csinálni’’ [miután láttuk hogy milyenek a szomszédaink]: elsőként a morvákat vertük ki a Kárpát – medencéből, majd utána a bajorokat is. A bajorok bosszúból viszont 904-ben meggyilkolták Kurszánt, és Árpád betöltötte ezek után az ő posztját is. Innentől kezdve már csak 1 vezetőnk volt, a fejedelem.

    A kalandozások kora

    Közel 50 évig terrorizáltuk Nyugat – Európát kalandozó hadjáratainkkal. Ezek elsősorban zsákmányszerzésre indultak, de gyakran zsoldosként mentünk valakivel valaki ellen. Szinte minden utunkba kerülő falut és esetleg várost kiirtottunk és fölgyújtottunk. Könnyűlovasaink nomád taktikát és távolsági harcot  alkalmaztak a nyugati nehézpáncélos lovagok ellen, ami mindig sikerült. Ez úgy ment, hogy először úgy tettünk, mintha elmenekülnénk aztán átkaroló hadmozdulatokkal bekerítettük ellenségeinket és lenyilaztuk azokat.] 933-ban azonban megváltozott a helyzet: I. (Madarász) Henrik szász uralkodó összefogta a németeket és Merseburgnál megverték az egyik seregünket. 955-ben Henrik fia, I.(Nagy) Ottó Augsburgnál döntő vereséget mért Lehel és Bulcsú vezette 10 000 fős haderőnkre. Ezzel a Nyugat felé irányuló kalandozásaink véget értek. Még majdnem 20 évig folytathattuk a Balkánon azonban a megerősödő Bizánc is visszavert minket és Taksony halálakor (972) abbahagytuk az egészet.

    Néhány szó a társadalomról: nomád jellegű: a ranglétra tetején az előkelők (vezetők, családjaik, testőrség), azután a jobbágyok (fegyveresek), a szabad nép és végül a rabszolgák.

     Az államalapítás

    Taksonyt Géza (972-997) követte a fejedelmi trónon aki Árpád dédunokája volt. Úgy gondolta, hogy nekünk is csatlakozni kell Európához, ha nem akarunk úgy  járni mint az avarok [Tehát a lét volt a tét.]. Ezért Géza követeket küldött Nyugatra és hozatott is onnan hittérítőket, hogy terjesszék a keresztény vallást a pogány őseink között. Fiának is hozatott feleséget Bajorországból, Gizellát. A fia, István (1000-1038)folytatta apja tevékenységét, de már egyre többször törtek ki pogánylázadások. Ráadásul a többség nem akarta átvenni a kereszténységet, és Istvánnak volt egy bátyja, Koppány, aki a szeniorátus szerint jogosan lehetett volna uralkodó. Mögötte az a többség állt, amiről fentebb írtam. István ezért külföldről német lovagokat is hozatott (Gizellának a kapcsolatai révén). Megerősítve velük a seregét, István legyőzte Koppányt és a győzelem után felnegyedelte Koppányt. Istvánt 1000 – 1001 fordulóján pedig – mivel a pápa küldött koronát – királlyá koronázták Esztergomban.

    Azonban ezzel még nem ért véget a meccs: István 1003-ban az erdélyi Gyulát és Ajtonyt (Temesköz ura volt) le kellet még győznie. István megalapította az egyházmegyerendszert: mindegyik egyházmegye élén a püspök állt, és az egész ország legfőbb egyházi személye az esztergomi érsek volt. Továbbá elrendelte István, hogy kötelező templomba járni, és minden 10 falunak kell 1 templomot építenie saját költségén. István alapította meg a vármegyerendszert is, és 1-1 vármegye élére 1-1 ispán került.

    Szerző: KisCS