Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A magyarokhoz

    A mű első változata 1796-ban keletkezett, végső formáját 1810-ben nyerte el.
    A témát illetően kaphatott ösztönzést Horatiustól, tőle kölcsönözte a strófaszerkezetet is (alkaioszi). A vers szervezőelve: két idősíkot szembesít egymással – – múlt és jelen képei sorjáznak.

    Kulcsszava: az erkölcs – a régi (tiszta) és a mostani (megromlott). Ez az oka a nemzet hanytlásának.

    I. rész – 1. versszak

    Már az első sor megszólítása (”Romlásnak indult hajdan erős magyar”) kijelöli a témát: most és jelen szembeállítását. A szemrehányó két kérdés figyelmeztet a jelen magyarjainak felelősségére. (Nem látod… Nem látod…?)

    II. rész – 2-6. versszak

    Majd a múlt képei következnek 5 versszakon keresztül: A múltból dicső, értékes példákat sorol fel – kp.i motívuma Buda várának helytállása– A múlt vérzivataros volt, külső és belső harcoktól terhes, Budáért sok vér hullt, nem volt könnyű, de a vár ellenállt az ostromoknak, tatárnak, töröknek, belső pártviszályoknak, testvérharcoknak (ezerszer véreidet magad tiportad, sok ádáz osrtom, vad tatár, ostromló török, Zápolya öldöklő százada, szent rokonvérbe feresztő…) – mert az erkölcs még a régi volt. A témát a 11-13.vsz-ban folytatja.
    Büszke öntudattal – patetikusan – sorolja a múlt dicső nagyjainak nevét: Attila, Árpád A múlt a kemény helytállás, a tiszta, nemes erkölcs, a harcra és tettre kész, serény magyarság szimbólumává válik.

    III. rész – 7-10. versszak

    Mindezek ellenpólusaként hangzik fel a komor tölgy-hasonlat: a jelen a lassú halál, a pusztulás kora.

    Mindennek okaiként a következőket hozza fel:

    • belső gyengeség
    • a jelen elpuhult nemzedéke
    • a tiszta erkölcs hiánya
    • a henyeség
    • a nyelv feledése, idegenek majmolása

    IV. rész – 13-14. versszak.

    A szerehányó hang elégikusra vált:
    fájdalmasan kiált fel, amikor a történelem, a sors kiszámíthatatlan körforgásáról ír. Ez teszi a hajdani nagyot (Ilion, Karthago, Babylon) semmivé – s ezzel a nemzethalál vízióját vetíti előre. Befejezése pesszimista.

    Hangnem: A versben mindvégig megtartja a prófétai szerepet, hangnemet.
    E/2. személyben int, figyelmeztet, kárhoztat.

    Klasszicista és romantika felé mutató vonásai:

    • A műben nagy számban fordulnak elő a klasszicizáló, antik műveltségre utaló kifejezések (sybarita, Herkules, Ilion stb.)
    • Erre utal a versforma is (alkaioszi stófák).
    • A romantika felé mutat az erőteljes nyelv (”energiás szavak”),
    • A romantikus túlzások,
    • A meghökkentő metaforák.

    Szerző: zsolccop