Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése

    A nyelvművelés fogalma: olyan tudományos tevékenység, a nyelv életébe való tudatos, határozott irányú beavatkozás, melynek célja a nyelv fejlődésének ésszerű irányítása. A nyelvművelők elsősorban a nyelvészek, de tulajdonképpen minden ember tudja művelni a nyelvet.

    A nyelvművelés feladata: mivel a nyelv legfőbb feladata a gondolatközlés, az ember és ember közötti kapcsolat megteremtése, ezért a nyelvművelés feladata pedig, hogy segítse zavartalanná tenni a kommunikációt, felfedje az esetleges zavar okát, és gondoskodjon a zavar megszüntetéséről.

    A hiba lehet magában a nyelvben, de lehet a nyelvet használó emberben (a beszélőben vagy a hallgatóban) is. A nyelvművelő tevékenysége tehát egyaránt irányulhat a nyelvre és az ezt használó emberre is.

    A nyelvművelésnek a nyelvre (a nyelvi eszközök formálására, fejlesztésére) irányuló feladatai:

    •  felméri, megállapítja az élő nyelvszokást (a nyelvi jelenségek hangalakját, jelentését, kiejtését, stílusértékét, összefűzésük módját)
    • értékeli, megítéli az egymás mellé lévő azonos szerepű, illetve az újonnan keletkezett nyelvi jelenségeket (pl.: computer – számítógép)
    • a nyelv bővítése, a hiányok pótlása (a nyelvújítás korában ez volt nyelvművelésünk legfőbb szerepe; de: bizonyos fokú nyelvbővítésre mindig szükség van, akár új szó alkotásánál is pl.: grapefruit – citrancs)

    Az új jelenségeket, a folyamatban levő nyelvi változásokat abból a szempontból kell mérlegelni, hogy:

    • szükség van-e rájuk?
    • könnyítik vagy nehezítik-e a kommunikációt?
    • általuk nyelvünk, beszédünk világosabbá, egyértelműbbé válik-e?

    A nyelvművelés a nyelvi jelenségek megítélésének módjában fokozatokat állapít meg: – jó (széles körben terjesztendő)

    • tűrhető (ritkább használata javasolt)
    • rossz, helytelen (visszaszorítása illetve mással való felcserélése kívánatos)

    Figyelembe veszi a felhasználás körülményeit (más a nyelvi jelenségek értéke a beszélt és az írott nyelvben, a szépirodalomban, a tudományos szövegben).

    Figyelmet fordít a nyelvi jelenségek hangulati, stiláris értékének megállapítására, felhasználására is (tehát, hogy a beszélő a szándékának, mondanivalójának megfelelően választott-e a közömbös, mindennapi, választékos, népies, humoros, vulgáris, durva stb. stílusértékű szavak kifejezése közül).

    A nyelvművelésnek a nyelvet beszélő emberre (nyelvhasználatának alakítására) vonatkozó feladatai:

    • a nyelvi ismeretterjesztés (a biztos nyelvérzék kifejlesztése, a helyes nyelvhasználat megtanítása, széleskörű népszerűsítése)
    • a dönteni tudás képességének kialakítása (meg kell tanítani az embereket a nyelvi változások értékelésére, a nyelvi helyesség vagy helytelenség megítélésének módjára)
    • a nyelvi ízlés formálására (a pozitív példák megismerése, olvasása erősíti a nyelvérzéket)