Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A mezőgazdasági termelés

    A bemenet

    Ha a mezőgazdaságot a rendszerszemlélet segítségével elemezzük, a bemeneti oldalon (input) a természeti tényezők mellett társadalmi tényezőket is találunk. Előbbiek között lényeges szerepet kap az éghajlat, a domborzat és a talaj, utóbbiak között pedig ott találjuk a munkaerőt, a tőkét, a vetőmagot, a növényvédő és talajjavító szereket, mezőgazdasági gépeket és a különféle berendezéseket.

    Feldolgozás

    A bemenet és a kimenet közötti folyamat során a mezőgazdasági tevékenységek zajlanak. Többek között a szántás, vetés betakarítás, állatok etetése, fejés, stb. A mezőgazdasági tevékenység során előállítják azt a terméket, amit a piacon értékesítenek, vagy amit maguk felhasználnak.

    A kimenet

    A mezőgazdaság kimeneti (output) oldalán a késztermékek találhatók. Ezek közé tartoznak a gabonafélék (pl. búza, kukorica), zöldségfélék, olajosmagvakból készült étkezési olajok, gyümölcsök, tojás, élőállat, gyapjú, takarmány, stb.
    A kimeneti oldalon jelennek meg a mezőgazdasági termelési folyamat fel nem használt végtermékei, a mezőgazdasági hulladék és a később felhasználható trágya is.

    Földrajzi korlátok

    A mezőgazdaság a természeti tényezőknek leginkább kiszolgáltatott ágazat. A különféle természeti hatások korlátozzák a mezőgazdasági tevékenységet, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a Föld felszínének melyik területén történik a mezőgazdálkodás folyamata.
    A földrajzi korlátok közé tartoznak a domborzati tényezők is: könnyen belátható, hogy bizonyos meredekség felett nem vagy csak igen nehézkesen lehet mezőgazdasági termelést végezni.

    Az éghajlat

    Könnyen belátható hogy az éghajlati elemek: a napsugárzás, a hőmérséklet és a csapadék jelentősen befolyásolja a mezőgazdaság lehetőségeit.
    A napsütéses órák száma befolyásolja, hogy milyen növényeket lehet termeszteni az adott területen. De ugyanígy nem mindegy, hogy mennyi az évi átlaghőmérséklet, mekkora a hőmérsékleti ingadozás mértéke. A növények tenyészidejét is a hőmérséklet befolyásolja. Szintén elég logikus, hogy megfelelő mennyiségű csapadék hiányában nehézkessé válik a termesztés, bár a csapadékot – ha van rá lehetőség – öntözéssel lehet pótolni, igaz ennek is vannak azért határai.

    A termőtalaj

    A termőtalaj a növénytermesztés szempontjából kulcsfontosságú lehet. Jó minőségű termőtalaj a Föld viszonylag kis területén áll rendelkezésre. A talaj minősége befolyásolja a megművelhető földterületek nagyságát és az ott termeszthető növények fajtáit.

    A víz

    A vízrajzi viszonyok összefüggnek az éghajlattal és a csapadékviszonyokkal. A felszíni vízellátottság, a felszínalatti vizek mennyisége (pl. talajvíz), a belvízveszély korlátozzák vagy éppen segítik a mezőgazdasági termelés kiteljesedését.
    Az emberi (társadalmi) tényező

    A társadalmi tényezők között kiemelkedő szerepe lehet az adott ország kultúrájának, vallási szokásainak. De ugyanilyen fontos lehet az infrastrukturális fejlettség, a tudományos-technikai fejlődés megjelenése a mezőgazdaságban vagy a gépesítettség foka.