Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A nyelv rétegződése

    A nemzeti nyelv

    Az egységes nemzeti nyelv elvont fogalom (absztrakció). A nemzet kialakulásától kezdve érvényes elnevezés, az egész nemzet nyelvét jelenti, amelyet az egyes ember sohasem ismerhet a maga teljességében, de az igényes ember arra törekszik, hogy anyanyelvét minél alaposabban elsajátítsa.

    Köznyelv, irodalmi nyelv

    Nemzeti nyelvünk igényes beszélt változatát köznyelvnek, írott változatát irodalmi nyelvnek nevezzük.
    Íróink, költőink művei irodalmi nyelven szólnak hozzánk, de igényes újságírók és tudósok is gyakran ezt a nyelvváltozatot használják. Az írásművek témája és műfaja befolyásolhatja ugyan a nyelvhasználatot, de a jó szakember mindig ügyel nyelvének igényességére is.

    Nyelvi eszmény

    Az irodalmi nyelv a nyelv fejlődésének egy meghatározott szakaszában jelenik meg, amikor a nyelvi változatok kiegyenlítődnek, normává szilárdulnak. A külföldi szakirodalom ezt az “eszményi” nyelvet standard language-nek nevezi. Korai nyelvemlékeink még nem keletkezhettek irodalmi nyelven, hiszen ekkor nyelvünk még csak nyelvjárási változatokban élt, nem alakult ki a nyelvjárások feletti nyelvi eszmény. Az írott nyelv tehát tágabb fogalom, minden kornak minden írását magába foglalja.

    Norma és egyéniség

    Szóbeli megnyilatkozáskor a művelt ember arra törekszik, hogy a köznyelvet használja, és szépen, pontosan fogalmazzon. De akármennyire fontos is számunkra az egységes norma, beszédünket mindig színezik ettől eltérő jellegzetességek. Az eltérés lehet egészen egyéni (már a hangjukról, beszédük dallamáról vagy stílusukról fel lehet ismerni az embereket) vagy kisebb-nagyobb csoportra jellemző.