Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy

    Pajzsmirigy hormonjainak hatása az anyagcserére

    A pajzsmirigy a gége mellett, nagyjából szimmetrikusan elhelyezkedő szerv. Kétféle mirigysejt vesz részt a felépítésében: az egyik tiroxint, a másik kalcitonint termel.

    A tiroxin jódtartalmú vegyület, a szervezet csaknem minden sejtjére kifejti hatását. Apoláris jellegű aminosav-származék, a sejtekbe bejutva a génműködésen keresztül egyes fehérjék szintézisét szabályozza. Elsősorban a szervezet energiafelszabadító, ATP-termelő folyamatait serkenti, ami a sejtek megfelelő energiaellátásához szükséges. Ennek mérhető következménye, hogy hatására fokozódik az oxigénfogyasztás és a hőtermelés. A szervezet energiaforgalmának beállítása mellett a pajzsmirigy e hormonja alapvető szerepet játszik a normális egyedfejlődésben is: az egészséges növekedéshez és az idegrendszer kifejlődéséhez nélkülözhetetlen.

    A tiroxin mellett termelődő másik, hasonló hatású hormon a trijód-tironin. Összetételükben az a különbség, hogy a tiroxin molekulánként négy, a trijód-tironin pedig három jódatomot tartalmaz. Valójában a hatások kialakulásában a tiroxinnál fontosabb szerepet játszik a trijód-tironin, de későbbi felfedezése miatt ritkábban szokták említeni.

    A tiroxin termelését a hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer szabályozza. A hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben olyan hormon képződik, amely fokozza az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonjának szintézisét. Hatására megnő a pajzsmirigy hormontermelése. A tiroxin magas koncentrációja viszont gátolja a hipotalamusz és az agyalapi mirigy serkentőhormon-termelését, s ennek következményeként csökken a pajzsmirigy működése is. Ez a szabályozási forma a negatív visszacsatolás. A hipotalamuszba azonban a szervezet más részeiből idegi ingerületek is érkeznek. A hipotalamusz idegsejtjei a befutó információk feldolgozása alapján szabályozzák a neuroszekréciós sejtek hormontermelését. Ezáltal a pajzsmirigy hormontermelése a mindenkori környezethez is alkalmazkodik. Az agyvelő és az agyalapi mirigy együttműködése kitűnően mutatja a hormonális és az idegi szabályozás, tehát a neuroendokrin rendszer összehangoltságát.

    Amikor például valaki tartósan hidegben (pl. sarkvidéki területen) tartózkodik, akkor hipotalamuszában fokozódik az agyalapi mirigyre ható hormon szintézise. A pajzsmirigyserkentő hormon fokozott termelése következtében a tiroxin mennyisége is nagyobb lesz. Ez pedig a lebontó folyamatok gyorsulása miatt a hőtermelés növekedésével jár, ami a hideghez való alkalmazkodást lehetővé teszi.

    A pajzsmirigyhormonok hiányát okozhatja, hogy nem képződik elegendő pajzsmirigyserkentő hormon, vagy pedig a táplálék és az ivóvíz kevés jódot tartalmaz. Ha a pajzsmirigy csecsemő- és gyermekkorban nem működik kielégítően, akkor súlyos szellemi károsodással járó, aránytalan törpenövés alakul ki. A tiroxin és a trijód-tironin felnőttkori hiánya esetén az anyagcsere lelassul, csökken az oxigénfogyasztás. Az étvágy is csökken, de a felvett szerves anyagok egy része lebontás helyett raktározásra kerül, ezért a testsúly nő. Az energia-felszabadító folyamatok lassulása miatt a mozgékonyság, az aktivitás mérséklődik. Az idegrendszer működésének hibái miatt az emlékezés is zavart szenved, a gondolkodás lelassul. Napjainkban a jódhiány alig fordul elő, mert a konyhasót jódozzák.

    A tiroxin és a trijód-tironin túltermelése jellegzetes tünetekkel jár. A lebontó anyagcsere felgyorsul, ezért megfelelő táplálkozás mellett is csökken a testsúly és emelkedik a testhőmérséklet. Jellemző, hogy a szemgolyó mögötti szövetek felszaporodása miatt a szem kidülled.

    A pajzsmirigy megnagyobbodását strumának vagy golyvának nevezik. Ilyenkor a gége alatti tájékon a nyak duzzadt, vastag. A pajzsmirigy hiányos vagy túlműködése egyaránt járhat struma kialakulásával.

    Pajzsmirigy hormonjának hatása a kalciumforgalomra

    A pajzsmirigy egyes mirigysejtjeiben kalcitonin nevű peptidhormon termelődik. A kalcitonin csökkenti a vérplazma kalcium koncentrációját, mivel gátolja a Ca 2 + -ionok leadását a csontokból, és fokozza a vizelettel való ürülésüket. A kalcitonin képződését a vér magas kalcium koncentrációja serkenti.

    Mellékpajzsmirigy

    A mellékpajzsmirigy több elkülönülő sejtcsoportot alkot a pajzsmirigy felszínébe ágyazódva. Hormonja, a parathormon kémiai összetételét tekintve peptid. A parathormon (a kalcitoninnal ellentétben) emeli a vérplazma kalciumkoncentrációját, mivel fokozza a csontokból a Ca 2 + -ionok vérbe jutását, és a vesében a szűrletből történő Ca 2 + -visszaszívást. A mellékpajzsmirigy hormontermelését a vér alacsony kalcium koncentrációja serkenti. A kalcium-ionok alapvető szerepet játszanak a sejtek ingerületi jelenségeinek kialakításában. Túlságosan alacsony koncentrációjuk esetén a vázizmokban tartós izomgörcsök jönnek létre.