Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A Rákóczi – szabadságharc

    Előzmények

    Az osztrákok Magyarországot fegyverrel megszerzett területnek tekintették. Ezt már az 1687-es pozsonyi országgyűlésben megerősítették. Az osztrákok bevezették:

    • Lemondatták a nemeseket az ellenállási záradékról és a szabad királyválasztás jogáról
    • A parasztokat a lehető legjobban megadóztatták, hogy a háborúköltségei megtérüljenek.
    • A hajdúk kiváltságait megszüntették
    • A nemesség csak akkor kapta vissza birtokait, ha hűségesküt tett a császárnak.

    Ezért már 1697-ben kirobbant az első Habsburg-ellenes felkelés Hegyalján Thököly volt hadnagyának, Tokaji Ferencnek a vezetésével, amit hamar levertek.

    A szabadságharc

    1703-ban II. Rákóczi Ferenc, Magyarország legnagyobb földbirtokosa brezáni kiáltványában általános lázadást hirdetett az ország minden tagjának Ausztria ellen. Ezzel megkezdődött a Rákóczi – szabadságharc: a háború Szatmár megyéből (itt voltak Rákóczi birtokai) indult ki. Rákóczi a jobbágyokat úgy állította maga mellé, hogy jobbágyfelszabadítást ígért nekik. Rövid idő alatt a kurucok elfoglalták az ország jelentős részét (Tiszántúl és Erdély). 1704-ben az erdélyi rendek Rákóczit fejedelmükké választották. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen kinyilvánították:

    • az uralkodó ellen felkelt rendek rendi államát (rendi konföderáció)
    • a kuruc állam testületei megalakulnak (Szenátus, Gazdasági Tanács, stb.)
    • a Habsburg-ház trónfosztása
    • Rákóczi vezérlő fejedelem
    • Magyarország és Erdély egyesülése

    1706-ban folytatódtak a sikeres hadjáratok. Vak Bottyán a Dunántúlt felszabadította és 1706-ra Horvátország és Dél-Erdély maradt csak az osztrákok kezén. 1707-ben megtartották az ónodi országgyűlést, ahol törvénybe iktatták az általános adófizetést (először a magyar történelemben) ezzel megszüntetve a nemesség adómentességét. Rákóczi néhány manufaktúrát is alapított a Felvidéken a hadsereg kiszolgálására.

    Rákóczi külföldön is megpróbált kapcsolatokat létesíteni a Habsburg Birodalom ellenségeivel: Oroszországgal, Poroszországgal, Franciaországgal. Azonban csak XIV. Lajos francia király támogatta jelképes összeggel a magyar szabadságharcot mivel országa az osztrákok ellen harcolt a spanyol örökösödési háborúban. Nagy Péter orosz cár a svéd király, XII. Károly ellen vívta az északi háborút és erői emiatt le voltak kötve. A poroszok még nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a magyar szabadságharcot támogassák úgy, hogy közben tartaniuk kell egy esetleges osztrák támadástól.(A győzelem zálogát a lengyelektől várták: ha Rákóczit megválasztják lengyel királynak (lengyeleknél a királyt választották) akkor meg is nyerhetik a háborút; de végül is nem őt, hanem egy Wettin (szász) herceg lett a király)Így a szabadságharc nemzetközileg elszigetelődött.

    Ennek eredményeképp 1708-ban fordult a kocka a hazai hadszíntereken: a császáriak megindultak a kurucok szétzúzására. A kuruc elit, 14 000 főt számláló serege Trencsénnél megsemmisítő vereséget szenvedett 5200 fős császári hadtesttől. A csatát maga, Rákóczi vezette. Sorra feladták a területeket és végül Romhánynál 1710-ben döntő vereséget szenvedett a magyar sereg. Ezután elkerülhetetlen volt a bukás. I. Lipót halála után I. József került a trónra 1705-ben, aki a romhányi vereség (1710) után megígérte, hogy Magyarország nem lesz tartomány. Részben ennek az ígéretnek a hatására egyre több nemes állt át a császárhoz. Rákóczi távollétében gróf Károlyi Sándor írta alá a szatmári békét és 1711. május 1-én a kurucok a majtényi síkon letették a fegyvert. Soha ilyen előnyös békét nem sikerült kötnünk az ellenséggel egy vesztes háború után, mint most a szatmári békét 1711-ben (előtte sem sikerült meg utána sem): a felkelés résztvevői büntetlenséget biztosított, a nemesek visszakapták birtokaikat (viszont csak a császárra tesznek hűségesküt), Magyarország megtarthatta rendi alkotmányát és berendezkedését. Szóval mintha mi sem történt volna. Akinek nem tetszett a béke – Rákóczi és közeli emberei – azok számüzetésben részesültek (Törökországba, Rodostóba emigráltak). Ezek után került sor az ország újjáépítésére, aminek hátrányát csak a XIX.sz. végére tudtuk behozni.

    Szerző: KisCS