Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A reformkor fő kérdései

    Változások

    A háborús időszakban többen ismét a gabonatermesztésre állnak át. A Habsburgoknak nem volt fedezete a háborúkra, ezért infláció alakult ki. 1811-ben devalválják a pénzt ötödére szállítják le a papírpénz árát. Napóleon bukása után a birtokosok rosszul jártak, mert megszűnik a biztos piacuk. A nemesség nem volt egységes. Nagy birtokkal rendelkezett sokuk. Korszerűsítenek. Vetésforgó, istállózó állattartás. A hivatalokat ők irányították. Igényes környezetet alakítottak ki. Amikor a kereslet visszaesik (dekonjuktúra), akkor viszont nehéz gazdasági helyzetbe kerülnek. Fogékonyak a gazdasági reformokra. A nemesség nagy része kisbirtokos és birtoktalan (bocskoros, hétszilvafás) nemes lesz. A jobbágyság az ország népességének 72%-át alkotta. Helyzetük vidékenként más volt. A népességnövekedés a földek aprózódását segítette. Az 1/8-ad teleknél kisebb tulajdonú ember volt a zsellér. A mezővárosi jobbágy élt a legjobban meg is válthatta magát. A határ mellett (Habsburg) viszont az elvárás nagyon nagy volt. A polgárság az össznépesség 14%-át adta. A városban a társadalmi szerkezet még nem alakult ki. Politikai szerepük még nem alakult ki. A fejlesztések (iskola, csatorna) növelte az értelmiség szerepét.

    Reformkor

    Változások: A háborús időszakban többen ismét a gabonatermesztésre állnak át. A Habsburgoknak nem volt fedezete a háborúkra, ezért infláció alakult ki. 1811-ben devalválják a pénzt ötödére szállítják le a papírpénz árát. Napóleon bukása után a birtokosok rosszul jártak, mert megszűnik a biztos piacuk. A nemesség nem volt egységes. Nagy birtokkal rendelkezett sokuk. Korszerűsítenek. Vetésforgó, istállózó állattartás. A hivatalokat ők irányították. Igényes környezetet alakítottak ki. Amikor a kereslet visszaesik (dekonjuktúra), akkor viszont nehéz gazdasági helyzetbe kerülnek. Fogékonyak a gazdasági reformokra. A nemesség nagy része kisbirtokos és birtoktalan (bocskoros, hétszilvafás) nemes lesz. A jobbágyság az ország népességének 72%-át alkotta. Helyzetük vidékenként más volt. A népességnövekedés a földek aprózódását segítette. Az 1/8-ad teleknél kisebb tulajdonú ember volt a zsellér. A mezővárosi jobbágy élt a legjobban meg is válthatta magát. A határ mellett (Habsburg) viszont az elvárás nagyon nagy volt. A polgárság az össznépesség 14%-át adta. A városban a társadalmi szerkezet még nem alakult ki. Politikai szerepük még nem alakult ki. A fejlesztések (iskola, csatorna) növelte az értelmiség szerepét.

    Széchenyi István

    Az udvarhű arisztokrata. Beutazta egész Európát. Rájött hazánk két út előtt áll, vagy a virágzó Nyugathoz, vagy a lemaradó Kelethez csatlakozunk. Ő a Nyugat felé akarta az országot közelíteni. Anglia nyűgözte le, s ott is a középosztály jóléte és az alkotmányos monarchia. Kaszinót és a lóversenyt is létrehozza. Ezek a közösségi helyek a politizálás és a társas lét színhelyei. Főbb művei a Stádium, a Világ és a Hitel. A Hitelben leírja, hogy az ősiség törvénye hátráltatja a birtokost, mivel nem tud hitelt felvenni a földre, s így nem tudnak modernizálni. Olvasóit a megfontolt és eltervezett reformokra akarta ösztönözni. A vámok a kereskedelmet akadályozzák, a termelést a robot. A kormányban a birtokos nemességet sikerült meggyőznie. Wesselényivel együtt utazza be Európát. Széchenyi: nemzeti eszme, W: liberális eszme megismerése. Céljuk a liberális elvek alapján fennálló, erős M.O. Wesselényi műve a Balítéletekről (a reformelképzelés a rendi ellenálláson alapszik.) A nemességnek meg kell győzni a parasztságot. Így felléphet a kormányzat ellen.

    -

     A liberálisokkal szemben álltak a konzervatívok, vezérük Dessewffy József volt. Széchenyi nem a birodalmat kérdőjelezte meg, sőt előnyt látott a politikai egységben. A rendi berendezkedés felszámolását akarta. Reformtervei: Ősiség és háramlási jog eltörlése, nemesnek birtokbírhatási jog, a tulajdonosok a törvény előtt egyenlők legyenek, közös teherviselés, a magyar a fő nyelv, monopólium eltörlése, nyilvánosság, rendiség eltörlése, hitelhez jog, ügyvédfogadás, infrastruktúra fejlesztése, szabad kereskedelem.

    Az 1831-es kolerafelkelés a figyelmet a jobbágyságra irányította. A nemesség felfogta, hogy a jobbágyhelyzet kérdése elodázhatatlan. Az 1825-27-es országgyűlésen új, liberális politikusokat választottak. (Kölcsey, Deák, Klauzál). A jobbágyokat tulajdonhoz akarták juttatni, s ezzel a támogatásukat megnyerni. Így a születő nemzet vezetése még a kezükben maradna. Az alsótábla már megszavazta az önkéntes örökváltságot, de nem lép még érvénybe, mert máshol nem szavazzák meg. Ez ugyanis a nemesnek nem volt érdeke, mert tönkremenne, ha a robot kiesne. A kormány a megyékben indított ellentámadást a liberálisokkal szemben. Mindennel próbálkoztak sok helyen sikerült is tért nyerniük. Kialakult az ülésen a liberális elit és az ifjúság is a reformpárti hangulatról gondoskodott. Wesselényi fontosnak tartotta a nép értesítését a gyűlésekről (Országgyűlési Tudósítások). Ez majd Kossuth irányítása alá kerül. Később a Törvényhatósági Tudósításokba kezdett a vármegyei konzervatívok ellen. De ezért a kormányzat letartóztatja. I. Ferenc után V. Ferdinánd lesz az uralkodó, de helyette Metternich irányít (kamarilla). 1833-ban szövetségeseivel támadást indít a reformerek ellen. 1839-40-ben az ellenállás miatt kiengedik foglyaikat a konzervatívok.

    Fontolva haladók: A liberális és a konzervatívok között, reformjaikat átgondolva akarták megvalósítani. Mindig szem előtt tartották az arisztokrácia érdekeit. Vezetőjük Dessewffy Aurél. Terveik: magyar nyelv, örökváltság, hitel, infrastruktúra fejlesztése. Kossuth Lajos: A Pesti Hírlap szerkesztője. (1841). Landerer adja neki ezt, így szemmel tarthatták a veszélyes Kossuthot. Létrehozza a vezércikket. Az ellenzéket népszerűsíti. Tervei: érdekegyesítés, jogkiterjesztés, rendi alkotmány liberális kiterjesztése. Felveti a kötelező örökváltság gondolatát. A megváltás az állam feladata lenne. Felismeri a fejlődés érdekében a védővámok jelentőségét. 1842-től védvámok bevezetése. Vele szemben indul az újkonzervatív Világ című lap. Kossuth igen radikális volt ezért egyre több vitája volt a mérsékelt Széchenyivel. Széchenyi egy középpártot akart létrehozni. De ez nem sikerül, s nyíltan támadja Kossuthot (Kelet népe). Célokban nincs különbség, de az eszközben igen. A liberálisok a gyors változtatást akaró Kossuth mellé álltak fel. Széchenyi elszigetelődik. Deákkal megállapodásra jutnak a radikálisok és a mérsékeltek. Független, magyar vezetésű, lakóinak szabadságot és jólétet biztosító M.O-t akartak. Kossuth az udvarral is szakított volna céljaiért, míg az udvarhű Széchenyi nem.

    Az országra igen fejlesztően hatott a reformkor. A liberális és a nacionalista erők együttes segítségével megalakult a vezető magyar nép. A népesség 50 év alatt 3 millió fővel bővült. A mezőgazdasági újítások és az iparosodás, mind ezt segítette elő. Kialakul a polgári nemzet. Fejlődik az infrastruktúra, s Pest és Buda szerepe ismét megnő. Pártolják a művészetet és az oktatás is fellendül.