Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A retorika alapjai

    A retorika fogalma, szerepe

    Görög eredetű szó, jelentése: helyes beszéd, ékesszólás. Hivatalos neve: szónoklástan vagy szónoklattan. A régi görögöknél és rómaiaknál az ékesszólás tanítói voltak a rétorok, akik maguk is szónokoltak. A retorika napjainkban vizsgál minden olyan szóbeli megnyilatkozást, amelyben legalább az egyik fél nem csak a saját képviseletében szólal meg. A retorika beszélni tanít, hisz nemcsak a politikusok beszédeit, vagy az ünnepi beszédeket vizsgálja, hanem például a tanárok előadásait is.

    A szónoki beszéd fajtái

    • tanácsadó beszéd (mai nevén politikai beszéd)
    • törvényszéki beszéd (vád- és védőbeszédek)
    • alkalmi beszéd (ünnepi beszédek).

    A tanácsadó beszédben a szónok valamilyen ügynek a hasznos vagy káros voltát próbálja bizonyítani. A törvényszéki beszédben, más szóval jogi beszédben a bírák döntését akarják befolyásolni a védő és a vádló, vagy maga a bíró fejti ki álláspontját. Az alkalmi beszédben valamilyen magasztalásra méltó dolgot vagy személyt dicsőítenek.

    A nyilvános beszéd műfajai közé tartozik az előadás (pl.: tanár előadása), a kiselőadás, a felszólalás, a hozzászólás, az értekezés, a beszámoló, az ismertetés, a nyilvános vita és a tévés rádiós műfajok is.

    A retorika az írásbeli művek, közülük elsősorban az érvelő szövegtípusok szerkesztéstanával is foglalkozik.

    A retorika szerepe

    • Kapcsolatteremtés: hallgatóság megszólítása, jóindulat megnyerése.
    • Kapcsolattartás: a szónok beszéd közben kérdéseket tehet föl a hallgatóságnak, visszajelzést is kérhet azzal, hogy értik-e a mondanivalóját vagy egyet értenek-e vele.
    • Kapcsolatzárás: összegzés, elköszönés, elbúcsúzás. Megköszöni a figyelmet, a jóindulatot. Kijelöli a célokat amennyiben a hallgatóság egyetértését megnyerte.

    A szónoklás

    A jó szónok feladatai, tulajdonságai: tisztesség, alapos jártasság a témában, rögtönző képesség, nagy szókincs, állhatatosság, önuralom, fegyelmezettség, szerkesztőkészség, stílusérzék, emlékezőtehetség, előadókészség.

    A szónok hatáskezelő eszközei: Megszólítás, felszólítás, költői kérdés, metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ismétlés, felsorolás, halmozás, fokozás, túlzás, sejtetés, késleltetés, a várakozás fokozása.

    A szónok feladatai:

    • Anyaggyűjtés
    • Az anyag elrendezése, a szöveg megfogalmazása, kidolgozása
    • Az előadásmód megtervezése
    • A szöveg memorizálása
    • A szöveg előadása

    A szónoklás célja:

    1. Felhívás: a szónok első számú célja, hogy a hallgatóságot valamire ösztönözze.
    2. Tájékoztatás: információ közlés (hatásos felhívás).
    3. Kifejezés: érzelem kifejezése. Az érzelmek kifejezése, fontossá teszi a hallgatóság érzelmeit.
    4. Gyönyörködtetés: esztétikai funkció. Minden, nagyobb nyilvánosságnak szánt előadás fontos része,a költői eszközök használata.Természetesen az előadás fajtája válogatja, hogy a négy felsorolt funkció közül, melyik, milyen hangsúlyt kap.