Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    a rovarok osztálya

    A rovarok az állatvilág legnépesebb osztályát alkotják. Ebbe az egyetlen osztályba több faj tartozik, mint az összes többi állatfaj száma.

    A rovarok döntő többsége szárazföldi állat. Testükön általában kívülről is megkülönböztethető a három testtáj, a fej, a tor és a potroh. Torukhoz három pár járóláb kapcsolódik. Többségüknél a toron ered még két pár szárny is, bár a szárnyak száma, mérete, tartása különböző lehet a rovarok egyes csoportjaiban.

    Jellemző érzékszervük az összetett szem és az egy pár csáp.

    Rovarok mozgása

    A rovarok helyzetváltoztató mozgásában a toron eredő három pár ízelt láb és a szárnyak játszanak alapvető szerepet. A lábak mozgatása úgy történik, mint általában az ízeltlábúaknál.

    A szárnyak száma többnyire két pár. A repülőizmok a tor kitinlemezeit mozgatják, ezek pedig emelőszerűen lendítik le és fel a szárnyakat.

    A szárnyak felépítése a rovarok rendszerezésében fontos bélyeg. A szitakötők két pár hártyás szárnyukat mindig oldalt kifeszítve tartják. A darazsaknak és a méheknek szintén két pár hártyás szárnyuk van, amelyeket csak repülés közben terjesztenek ki oldalra. A bogarak első pár szárnya kemény szárnyfedővé alakult, amely a védelemben játszik szerepet. A lepkék két pár szárnyát szabad szemmel alig látható, apró kitinpikkelyek borítják, amelyek kézzel könnyen ledörzsölhetők. Ez a „hímpor” hozza létre a szárnyak jellemző mintázatát. A legyeknek és a szúnyogoknak csak egy pár szárnyuk van. A másik szárnypár aprócska érzékszervvé, billérré módosult, amely az egyensúlyozásban játszik szerepet.

    Rovarok táplálkozása

    A rovarok táplálékszerzésében a szájnyílás körül elhelyezkedő szájszervek vesznek részt. A szájszervek felépítése a táplálkozás módjának megfelelően alakult. A földtörténet óidejében kialakult első rovarok szilárd táplálékot fogyasztottak, rágó szájszervük volt. Az evolúció során a rágó szájszervnek különböző módosulatai jöttek létre. Rágó szájszerve van például a bogaraknak, a szitakötőknek, a sáskáknak és a tücsköknek. Szúró-szívó szájszervükkel a böglyök és a nőstény szúnyogok vért szívnak, a hím szúnyogok pedig növényi nedveket. A vérszívók szájszervében két cső van, az egyiken táplálkoznak, a másikon pedig véralvadást gátló anyagot juttatnak a sebbe. Szívó szájszerv a lepkék hosszú, csőszerű pödörnyelve, amely nyugalmi állapotban föltekeredik. Táplálkozáskor az állat kinyújtja, így a virág mélyéről is képes felszívni a folyékony nektárt. Nyaló szájszervük segítségével a legyek könnyen hozzáférhető folyékony táplálékot fogyasztanak.

    A háromszakaszos bélcsatorna erősen tagolt, az előbélhez nyálmirigyek csatlakoznak.

    Rovarok légzése

    A rovarok légzőszerve a légcsőrendszer, más néven trachearendszer. A légcsőrendszer nyílásai a tor és a potroh két oldalán találhatók. A légzőnyílásoknál eredő csövek a test belseje felé hatolva faágszerűen elágaznak egyre több és vékonyabb csövecskére. A légcsövek behálózzák az összes szervet, így a gázcsere közvetlenül a sejtek és a levegő között zajlik le. Ha az állat a potrohát összehúzza, akkor a levegő kipréselődik a légcsövekből, a potroh izmainak elernyedésével pedig friss levegő áramlik a légcsövekbe. Egyes rovarok légzésük közben jól láthatóan, szaporán mozgatják potrohukat. Ez jól megfigyelhető például a pihenő darazsakon, méheken.

    Rovarok keringési rendszere

    A légzési gázok szállításában a keringési rendszer nem vesz részt, ezzel magyarázható a fejletlensége. A szív a potrohon és a toron végighúzódó cső, amelynek szelvényenként ismétlődő tágulatai a kamrák. Minden szelvényben jobb és bal oldalról egy-egy nyíláson át jut a vérnyirok a kamrákba. A szív hátul zárt, elöl pedig egyetlen artérián keresztül pumpálja a testfolyadékot a fej irányába. A rovarok testéből hiányoznak a vénák és a hajszálerek.

    Rovarok idegrendszere és érzékszervei

    A rovarok idegrendszere és érzékszervei jól fejlettek, ez teszi lehetővé az élénk mozgást is. Látószervük az összetett szem, amely igen jó látást tesz lehetővé. Az összetett szemek több ezer egyszerű szem együtteséből jönnek létre. Az egyszerű szemek felületének külső kitinburka teljesen átlátszó, domború lencseként működik. Az összegyűjtött fény a kristálykúpon áthaladva jut a fényérzékelő sejtekhez.

    Fejükön egy pár csáp van, amely a tapintás és a szaglás érzékszerve. Egyes lepkefajok hímjei párzáskor kilométerekről megérzik a nőstények által kibocsátott illatanyagot. Más rovarfajok egyedei hangjelzések segítségével találhatnak egymásra. Ilyen, hívogató hangjelzés például a tücskök ciripelése. Ezeknek az állatoknak természetesen hallószervük is van.

    Rovarok kiválasztása

    A rovarok kiválasztószervei, az úgynevezett Malpighi-edények a közép- és utóbél határán eredő, a testüreg felé vakon végződő, vékony csövek. A testüregből beleszűrődő anyagok egy része az edények, majd az utóbél falán keresztül visszaszívódik, és a kiválasztott anyagok az ürülékkel együtt a végbélnyíláson távoznak. A Malpighi-edényeket más néven Malpighi-csöveknek is nevezik.

    Rovarok gyakorlati jelentősége

    A rovarok gyakorlati jelentősége rendkívül nagy. Lássunk erre néhány példát!

    Szerepet játszanak a legtöbb zárvatermő növény szaporodásában a virágpor szállítása, vagyis a megporzás révén. Számos rovarfajnak egészségügyi jelentősége van. Egyes rovarok emberi megbetegedéseket okoznak, például a bőrön élősködő vérszívó tetvek és bolhák. Némely rovar kórokozókat terjeszthet, legismertebb ezek közül a malária mikroszkopikus kórokozóját közvetítő maláriaszúnyog. A középkorban hatalmas járványokat okozó pestisbaktériumot a bolha terjesztette. Sok rovar okoz növényi betegséget, például a nedveket szívó levéltetvek, pajzstetvek. Számos növényevő rovart mezőgazdasági kártevőként tartanak számon, mivel haszonnövényeket fogyaszthatnak. A cserebogarak például a fák és cserjék falánk levélpusztítói. Egyes rovarok esetén elsősorban a lárva károsít, például a burgonyabogár lárvája és sok lepke hernyója a leveleket rágja, más rovarok, így a cserebogár talajlakó lárvája pedig a növények gyökereiben tesz kárt.

    Szerző: Sulinet