Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A sejtmagnélküliek országa

    Baktériumok

    A sejtmagnélküliek országába tartozó élőlények sejtjeiben nincs valódi sejtmag, a maganyagot nem választja el a sejt többi részétől határoló hártya. A sejtek működését irányító örökítő anyag a sejtplazmában található. A sejtmagnélküliek országába tartozó baktériumok egysejtű élőlények. Rendszerezésük a sejt alakja és felépítése, valamint az anyagcsere alapján történik. A mindössze néhány mikrométeres (a milliméter ezredrésze) baktériumsejtek lehetnek gömb, pálcika vagy csavart alakúak. A baktériumok többsége lebontó szervezet, vagyis szerves hulladékokkal, elhalt élőlények anyagaival táplálkozik. A talajban és a vizekben nagyszámban található korhadékbontó baktériumok kiemelkedően fontosak az anyagok körforgásában. Sok baktérium élősködő életmódú. Közöttük sok a kórokozó, ami azt jelenti, hogy megbetegítik a gazdaszervezetet, amin élősködnek. A sejtmagnélküli élőlények közé fotoszintetizáló szervezetek is tartoznak: a kékbaktériumok vagy régebbi nevükön kékmoszatok.

    Élősködő baktériumok

    A baktériumok közül minden bizonnyal az élősködő (parazita) baktériumok a legismertebbek, hiszen számos kórokozó van közöttük. Ezek elszaporodnak a gazdaszervezet testében és megbetegítik azt. Az emberi betegségek közül baktériumok okozzák többek között a tüdőbajt, a vérmérgezést és a vérhast. A baktériumok az étellel, a vízzel, a belélegzett levegővel, a környezetünkben található tárgyak megérintésével egyaránt bekerülhetnek a szervezetbe. A baktériumfertőzés ellen legjobban a tisztasági szabályok betartásával lehet védekezni.

    Együttélő baktériumok

    A baktériumok között vannak együttélők. Ilyenek például egyes növények, például a bab és a borsó gyökérgümőiben élő nitrogénmegkötő baktériumok, amelyek átalakítják, és felhasználhatóvá teszik a levegő nitrogénjét a társnövény számára. Azok a termesztett növények, amelyek gyökerében nitrogénmegkötő baktériumok élnek, jótékonyan hatnak a szántóföld talajának tápanyagtartalmára. Ezeket a növényeket gyakran vetésforgóba ültetik.

    Az ember vastagbelében élő közönséges bélbaktérium létfontosságú B vitaminokat termel, amelyek a bélfalon át bejutnak az ember szervezetébe. A nitrogénmegkötő baktériumok és a bélbaktériumok egyaránt a társszervezet szerves anyagaiból nyernek energiát életműködéseikhez.

    A kékbaktériumok

    A kékbaktériumok, régebbi nevükön kékmoszatok a sejtmagnélküliek közé tartozó fotoszintetizáló élőlények. Vannak közöttük egy- és többsejtű szervezetek is. Sejtjeikből a sejtmag mellett hiányoznak a színtestek. Színanyagaik a sejthártyában találhatók. Elsősorban édesvizekben élnek, de megtalálhatók a talajban és a tengerekben is. Első képviselőik mintegy 3-3,5 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az élővilág fejlődésében nagyon jelentős szerepük volt, mert fotoszintézisükkel megkezdték a légkör oxigéntartalmának kialakítását.

    Szerző: Sulinet