Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A sejtmagvas egysejtűek országa

     

    A sejtmagvas egysejtűek országába növényi, azaz fotoszintézisre képes, és állati, azaz más élőlényekkel táplálkozó, fogyasztó szervezetek is tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy testüket mindig egyetlen sejt építi fel, amelyben a sejtplazmától hártyával elhatárolt, valódi sejtmag található. A sejtmag tartalmazza a sejt örökítő anyagát, irányítja a sejt életműködéseit. A sejtmagvas egysejtűek vízben vagy nedves környezetben (pl. talajban) élnek. A vízi szervezetek a plankton tagjai.

    Az állati egysejtűek sejtjét csak sejthártya határolja, sejtfaluk nincs. Sejtplazmájukban sohasem láthatók színtestek. Kisebb növényi és állati egysejtűekkel, baktériumokkal, szerves törmelékekkel táplálkoznak.

    A növényi egysejtűek sejtjét a sejthártya mellett szilárd sejtfal is határolja. Sejtplazmájukban zöld színtestek találhatók. Ezekben a sejtalkotókban játszódik le a fotoszintézis. A növényi egysejtűek általában ostorral mozognak.

    Amőbák

    Az állati egysejtűek ismert képviselői, az amőbák édesvizek aljzatán, növényeken élnek. Állábakkal mozognak. Az állábak a sejtplazma áramlásával jönnek létre, ezért az amőbák alakja állandóan változik. A táplálékfelvétel sejtjük bármely pontján megtörténhet. Az amőbák osztódással szaporodnak. Az óriás amőba sejtje akár 1 mm-es is lehet.

    Papucsállatkák

    A papucsállatkák állati egysejtűek. Testüket sűrűn beborító csillóikkal mozognak. Táplálékukat sejtjük csillómentes részén, a sejtszájon keresztül veszik fel. Osztódással szaporodnak. A tápanyagokban gazdag vizek lakói. Sejtjük 0,1-0,3 mm hosszú.

    Ostorosmoszatok

    Az ostorosmoszatok édesvízi egysejtűek, amelyek fényben fotoszintézist folytatnak, fény hiányában szerves anyagokkal táplálkoznak. Sejtjeiket nem határolja sejtfal, sejtplazmájukban zöld színtestek láthatók. A szerves tápanyagokat sejtszájukon keresztül veszik fel. Ostoruk segítségével változtatják helyüket. Sejtfaluk nincs. Egyik legismertebb képviselőjük hazai vizekben is gyakori zöld szemes ostoros.

    Szerző: Sulinet