Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A sejttől a szövetig

    A sejt fogalma

    Az élő szervezetek sejtből épülnek fel. Robert Brown – sejtmag. M. Schleiden, T. Schwann. A sejt az élő szervezetek legkisebb alaki és működési egysége, melyen minden fő életjelenség megfigyelhető. Pro-, eukarióta sejt.

    A sejtplazma és a biológiai membránok

    A sejtplazma három fázisú diszperz rendszer. Nagy mennyiségű víz, ebben ionok, kisebb szerves molekulák vannak. Fehérjék – enzimek, szerkezeti elemek.

    A sejtben egy időben több ezer biokémiai folyamat is lejátszódhat, ezek egymástól való függetlenítésére alkalmasak a biológiai membránok, melyeknek alapja egy lipidmolekulákból álló kettős réteg, leggyakrabban foszfatidok. Kettős réteg: kifelé a poláris, hidrofil réteg, befelé a hidrofób. A kettős rétegben a lipidmolekulák függőleges elmozdulása, a másik rétegbe való átkerülése igen ritkán fordul elő, de oldalirányú mozgás lehetséges – rugalmas. A biológiai membránok felépítésében fehérjék is részt vesznek (specifikusak). A membránfehérjék harmadlagos szerkezetüknek megfelelően helyezkednek el a kettős lipidrétegben. Apoláros részük befele, poláros részük kifele áll. Perifériás, belesüppedők, csatornafehérjék. A membrán külső felszínén szénhidrátláncok is találhatóak – a specifitás fokozására, elősegíti a membrán felismerését.

    Minden sejtplazmát a külvilág felé 5-10 nm vastagságú biológiai membrán, a sejthártya határol. Félig áteresztő. Néha ezt még poliszacharid sejtfal is borítja, ami áteresztő. A plazmán belül található biológiai membrán az endoplazmatikus membránrendszer – szinte az egész plazmát behálózza, lapított zsákokhoz hasonló üregek rendszere, felületén riboszómákkal – fehérjék szintézise, belül tárolása, érlelése.

    Anyagforgalom a membránon keresztül

    Passzív transzport – ozmózis (vér 0,85%-os NaCl), víz, egyszerűbb szerves molekulák, kisebb rész. 1nm-nél kisebb anyagok

    Aktív transzport – hordozófehérjék kellenek, cukrok, ionok, aminosavak, nagyobb szerves molekulák. Szintén 1 nm-nél kisebb anyagok – C. Golgi

    1 nm-nél nagyobb anyagok transzportja: a sejtbe bejutás az endocitózis, a kijutás az exocitózis.

    A színtest és a mitokondrium

    A színanyagok az eukarióta növényi sejtben membránok fehérjéihez kötődnek – külön sejtszervecske: színtest. Méret változása (először lapos zsákszerű, majd oszlopos). A magasabb rendű növények színtestjeit a sejtplazmától a külső membrán választja el. A belső teret plazmaállomány tölti ki, ezt a belső membrán lemezei hálózzák be – gránum (oszlopszerű). A fény megkötése a gránumokban történik – belsejükben felhalmozódik a hidrogénatom – koncentrációkülönbség, melynek energiája ATP-szintézisre fordítódik (Mitchell-féle kemiozmótikus elmélet). A fotoszintézis további részei a színtestek plazmájában játszódnak le.

    Eukarióta sejtekben a mitokondriumok biztosítanak helyet a szénhidrátok lebontásához. Baktériumméretűek. Számuk sejtenként változó. A glikolízis a sejtplazmában, a citromsavciklus és a terminális oxidáció a mitokondriumban játszódik le. Külső-, belső membrán (nagy felület), plazmaállomány. A mitokondriumok a sejtek energiatermelő központjai – a lebontási folyamatokból származó ATP 90%-a itt képződik.

    A sejtmag és a sejtosztódás

    Az eukarióta élőlények jellemző sejtalkotója a sejtmag. Alakja, száma változó. A sejtmagot a sejtmaghártya (kettős, a külső közvetlen kapcsolatban áll az endop. mem.-nal) választja el a sejtplazmától. Pórusok 30-100 nm. A sejtmag belsejében jól elkülöníthető egységet képez a magvacska, ami rRNS-t és a hozzá kapcsolódó fehérjéket szintetizálja. A sejtmag belsejét jórészt a magplazma tölti ki, ami nukleinsavakat, fehérjék makromolekuláit és ezek építőegységeit, ionokat tartalmaz. Ebből a DNS-molekulának és a hozzájuk kapcsolódó fehérjéknek együttes állományát kromatinnak nevezzük. A kromatinállomány a sejt működésének egyes szakaszaiban jól elkülöníthető, tömör testekké, kromoszómává áll össze. Prokariótáknál nincs kromoszóma, mert a DNS-hez nem kapcsolódnak fehérjék. Az osztódó sejteknek azt a körfolyamatát, amely a sejtek DNS-szintézis előtti állapotából kiindulva, a DNS szintézisén és a sejtosztódáson keresztül visszatér a kiindulási szakaszba, sejtciklusnak nevezzük. Ennek első része egy nyugalmi szakasz – mRNS, enzimfehérjék szintézise. A második szakasz a DNS megkettőződése (hozzá tartozó fehérjék is keletkeznek), amely a sejtciklus időtartamának közel felét veszi igénybe. Eztán újabb nyugalmi szakasz következik. Végül a sejtosztódás szakasza, amely 1-2 óra hosszúságú. Ennek során ketté válnak a kromoszómák, majd kettéosztódik a sejt, a keletkezett két utódsejt nyugalmi szakaszba kerül. Ha a sejtosztódás során olyan sejtek keletkeznek, amelyekben ua. a kromoszómák száma, mint a kiindulási sejtben volt, akkor mitózisról beszélünk. A mitózis a sejtciklus befejező szakasza. Kromatidapárok, befűződés, húzófonalak, két új sejt. A színtest és a mitokondrium is képes önálló osztódásra – van saját DNS-ük.

    A növényi szövetek

    A hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége a szövet. A növények egész életük során növekednek – osztódószövet végig megtartja osztódó képességét. Hajtás, gyökér hosszirányú növekedését segítők. A növények vastagodását a kambium idézi elő. A hajtás szártagjainak megnyúlása, a köztes növekedés is osztódószövet működésének eredménye.

    A növények bőrszövete beborítja az egész hajtásos növényt. A hajtás bőrszövetének védőszerepét a sejtek szoros összekapcsolódása és a sejtek külső falára kiválasztott kutikula erősíti. Növényi szőrök – párologtatáscsökkentő. Árvácska papillái. Hosszabb fedőszőr a hideg ellen – kökörcsin, havasi gyopár. Csalánszőr. Repítőszőr – gyapot. A hajtás bőrszövetében gázcserenyílások találhatók. A gyökér bőrszövetén nincsenek gázcserenyílások, sem kutikula, de sejtjeinek nyúlványai, nagy száma megnöveli a vízfelvevő felületet.

    Az anyagokat nagyobb távolságra a szállítószövetek szállítják. Két fő alkotórész. Egyik a vizet és a benne oldott sókat szállító farész. Ez elhalt vízszállító sejtekből (hosszú orsó alakúak, végeik lukacsos harántfallal kapcsolódnak) és csövekből áll. Az evolúció során a harántfalak eltűnésével vízszállító csövek is kifejlődtek. Mindkét típusra jellemző, hogy szilárdságukat elfásodott sejtfalvastagodások fokozzák, ezért nem nyomódnak össze. A szállítószövetek másik jellemző alkotója a háncsrész. Itt továbbítódnak a termelt szerves vegyületek. Fő szállítóelemei a rostacsövek – több sejt egyesüléséből keletkeznek, amelyek harántfalai lukacsos rostalemezek. Kísérősejtek (élők). Szállítónyalábok. A fa- és háncsrész között gyakran van kambium.

    A növényi test legnagyobb részét alapszövetek alkotják. A táplálékkészítő alapszövetben sok a zöld színtest. Levelek belsejében. A raktározó alapszövet fénytől elsősorban elzárva (gyökér, gumó). Víztartó alapszövet – vizes nyálka, pld. kaktusznál. Levegőztető alapszövet – vízi növények. Kiválasztó alapszövet – hasznosíthatatlan anyagokat tartalmazza pld. gyantát. Szilárdító alapszövet – vastag sejtfal, többnyire elhalt sejtek, hosszú szilárdító rostokat alkotnak.

    Az állati szövetek

    Az állati szervezet elsődleges védelmét a külvilágtól a hámszövetek látják el. Sejtjei szorosan egymás mellett állnak. Erek nincsenek a hámban. A szomszédos sejtek több ponton is összeérnek, ahol általában keskeny fehérjecsatornák kötik össze őket – a hám egy összefüggő, élő szövetrendszer. A fedőhámok közül a legegyszerűbbek az egyrétegű hámszövetek (lap, köb, henger). Mikrobolyhok a sejtplazma kitüremkedései – felületnövelés. Csillók: pld. légcsőben. A többrétegű hám sejtjei változatos alakúak, a felső réteg könnyen elszarusodik – ellenálló pld. az emlősök bőre.

    A mirigyhámok váladéktermelésre kifejlődött szövetek. Végkamra és kivezető cső. A termelt váladékot a test külső vagy belső felületére ürítik. Pld verejtékezés. A belső elválasztásúak váladékaikat közvetlenül a testfolyadékba juttatják, pld. a hormonok a vérbe.

    Az állati test különböző szerveinek összekötésében, a váz kialakításában a kötő- és támasztószövetek vesznek részt. A sejtek egymástól távol vannak, fontos a sejtközötti állomány. A rostos kötőszövet sejtjei között lazább vagy tömöttebb szerkezetű hálózatot képeznek a kötőszöveti rostok. A sejtek és a rostok közötti részt szövetnedv tölti ki. A lazarostos kötőszövet szinte minden szerv felépítésében részt vesz, hézagokat tölt ki, vékony hártyákat, válaszfalakt alkot. A tömöttrostos kötőszövet rostjai szorosan egymás mellett helyezkednek el, rendkívül szívós szövetet alkotva pld. inak.

    A zsírszövetben a szövet fő tömegét a nagy kerek zsírsejtek adják, amelyekben a plazma és a mag kis térbe szorul, a zsír kitölti majdnem az egész sejtet. Táplálékraktározás, hővédelem.

    A vér is kötőszövet – nagy mennyiségű sejtközötti állománya folyékony.

    A támasztószövetek felépítése a kötőszövetekéhez hasonló, de szilárdak, ugyanakkor rugalmasak. Egyik alapvető típusa a porcszövet, melyben a sejtek egyesével vagy kisebb csoportokban helyezkednek el a rugalmasan szilárd sejtközötti állományban. A csontszövet szerves (csontsejtek, rostok) és szervetlen részekből áll. A csontsejtek hosszú nyúlványokkal rendelkeznek – sejthálózat. Csatornák, bennük vérerek.

    Az állati test mozgatásában alapvető szerepük van az izomszöveteknek. Rövid idő alatt nagymértékű összehúzódásra képesek – hosszanti irányban ható. Az izomszövet izomsejtekből áll, amelyek sejtplazmájában összhúzékony egységek, az izomfonalak (aktin, miozin fehérjék) találhatók. Tartósabb, de kisebb erőkifejtésre alkalmas a simaizomszövet. Hosszú, orsó alakú sejtjei egy magot tartalmaznak. Az izomfonalak sűrűn helyezkednek el a sejtplazmában, a sejt hosszanti tengelyével párhuzamosan. A sejteket lazarostos kötőszövet köti össze szövetté. Gerincesek számos belső szervében (bélcsatorna), gerinctelen állatokban

    A harántcsíkolt izomszövet hosszú, többmagvú sejtjeit izomrostoknak nevezzük. Egy izomrostban több ezer izomfonal fut egymással párhuzamosan. A rostokat vékony kötőszöveti hártya fogja egybe. Gyors és nagy erőkifejtésre alkalmasak, de fáradékonyak. Vázizmok. A szívizomszövet is izomrostokból épül fel, de hosszantartó nagy erőkifejtésre képes, nem fárad el. Rostjai elágazóak. Ez is harántcsíkolt.

     Szerző: Erettsegizz