Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A spártai állam

    Spártát a dórok hozták létre, meghódítva a Peloponnészoszi- félsziget déli részén élő akhájokat. A dórok a saját létszámuknál tízszer nagyobb akháj népességet taszítottak szolgaságba, így a hatalom megtartásának érdekében meg kellett őrizniük belső egységüket. Teljes egyenlőségről azonban nem beszélhetünk, hiszen a társadalom élén Spártában is egy birtokos arisztokrata réteg állt.

    A teljes jogú polgárok legfőbb tevékenysége a katonáskodás volt. A nők is kaptak katonai kiképzést, arra az esetre, ha esetleg a férfiak éppen harcolnának és megtámadják a várost. Itt is voltak szabadok, akiket körüllakóknak, azaz perioikoszoknak neveztek. Ezek nem rendelkeztek politikai jogokkal, viszont lehettek saját földjeik, és ők látták el Spártát kézműipari termékekkel. A spártai társadalom legnépesebb rétegét az őslakosok utódai, a helóták jelentették.

    Földművelést végezték és a föld az állam tulajdonát képezte. Eladni nem lehetett őket. Bármely spártai megölhette, megszégyeníthette őket. Jogaik nem voltak. Nem rabszolgák, hanem jogfosztott őslakók voltak.

    Az állam

    A népgyűlés (apella) munkájában minden 30. életévet betöltött spártai polgár rész vehetett, azonban e testület szerepköre korlátozott volt. Csupán elfogadhatta, vagy elutasíthatta a javaslatokat és a szavazás közfelkiáltással történt. A népgyűlésből került ki az 5 ephorosz, akik a felügyelők,és Spárta tényleges irányítói voltak. Feladatkörükbe tartozott a bíráskodás, a rendőri felügyelet, a tisztviselők ellenőrzése és a külpolitika is. A hatalmat az arisztokrata nemzetségek birtokolták. Közülük került ki a két király, akik korlátozott jogkörrel rendelkeztek. Háborúban hadvezérek voltak, békében a vallási életet irányították. A vének tanácsa, a Geruszia a két királyból és huszonnyolc 60. életévüket betöltött férfiakból álló testület volt. Ők határozták meg, hogy a népgyűlés miről tárgyalhat. Ha a döntés nem tetszett nekik, feloszlatták.

    Az ilyen szervezésű államot arisztokratikusnak nevezzük. (Tekintélyen és életkoron alapuló vezetőválasztás, népgyűlés jogkörének korlátozása.) Spárta egy városszövetséget is létrehozott, a peloponnészoszi szövetséget, ami a félsziget fölötti hatalmi súlyát biztosította, de egész Hellászban támogatta az arisztokratikus berendezkedésű államokat.

    A spártai nevelés és életmód

    Fő célja, hogy a fiúk esetében jó katonákká, a lányok esetében jó katonákat szülő anyákká váljanak. A jó katonák nevelése érdekében a kevésbé életképes csecsemőket kitették a Taigetoszra. A gyermek nevelése nem a szülő, hanem az állam feladata volt. A fiúkat már 7 éves koruktól elszakították a családjuktól, és közösségben, katonai fegyelem alatt nevelték őket a nehéz körülmények elviselésére. Testi megpróbáltatásokhoz, és a könyörtelenségekhez is hozzászoktatták őket.

    A férfiaknak egészen 60 éves korukig katonakötelesek voltak, 30 éves korukig a családjuktól külön éltek, harcos közösségekben. Önálló család alapítása után és kötelező volt résztvenni a közös étkezéseken. A spártaiaknak lételemük volt a harc. Ezért van az, hogy a spártaiak nagyon kevés csatát vesz-tettek Inkább meghaltak a csatatéren, minthogy győzelem nélkül menjenek haza. A spártai anyák a következő szavakkal bocsátották csatába fiukat (a pajzsot átadva): „ezzel vagy ezen”. Ezt úgy kell értelmezni, hogy vagy győztesen jöjjön haza (a pajzzsal), vagy holtan (a pajzsára fektetve), de semmiképp se futamodjon meg.

    A nők nevelésében is fontos volt a testedzés, a dalok, a táncok megtanulása. Az anyaszerep miatt a nőket nagy tisztelet övezte, más poliszokkal ellentétben maguk választhatták meg férjüket.