Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A sűrűség és a sűrűségmérés

    Egy adott anyag sűrűségén egységnyi térfogatú darabjának tömegét értjük. Egy anyag sűrűsége az anyag tömegének és térfogatának hányadosát értjük.

    Mértékegysége: 1 g/cm a köbön = 1 kg/dm a köbön = 1000 kg/dm a köbön. Ezek az értékek a 4 Celsius-fokos víz sűrűségét jelentik.

    Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész törvényének segítségével mérhetjük meg. Ha rendelkezésünkre áll egy ismert sűrűségű folyadék, akkor ismeretlen sűrűségű szilárd testet a folyadékba merítve, s megmérve a felhajtóerőt, kiszámíthatjuk a test térfogatát. Így tömegmérés után a sűrűség is kiszámolható.

    Folyadékok sűrűségének mérésére szolgál az aerométer. a hosszúkás, belül üreges üvegtest alján viaszpecséttel ólomsörétet rögzítenek. Az aerométert különböző sűrűségű folyadékokba merítve, más és más lesz a felhajtóerő nagysága is. Így a merülés mélységéből az aerométer szárán lévő beosztás segítségével megállapíthatjuk a folyadék sűrűségét.

    A Mohr-Westphal mérleget is folyadékok sűrűségének meghatározására használják. A mérlegkar végén függő üvegtestet a mérleg másik karján lévő nehezék pont kiegyensúlyozza. A mérendő folyadékba merítve a próbatestet az egyensúly megbomlik. Az egyensúly visszaállítására használt kis súlyok, a “lovasok” megadják a folyadék sűrűségét.