Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A szél keletkezése

    A felszíni, egyenlőtlen felmelegedés következtében csereáramlás jön létre, amelyet szélnek nevezünk. A szelet irányával, sebességével, nyomásával jellemezhetjük.

    Irányát (ahonnan fúj) világtájakkal (szélrózsa) vagy fokokkal adják meg: északi N (North) 360° v. 0°, keleti E (East) 90°, déli S (South) 180° és nyugati W (West) 270°. A szél erősségét szélzászlóval, forgó szélkanállal, irányát és sebességét anemométerrel mérik. A szélerősség a szél sebességét jelenti, mértékegysége m/s vagy km/h, illetve a nemzetközi használatban csomó (1 csomó = 1 tengeri mérföld = 1,85 km). A szélerősség becslését a 17 fokozatú Beaufort-skála szerint végzik (tapasztalati skála). A szél nyomása, amely a sebesség négyzetével egyenesen arányos, a szélirányra merőleges 1 m2 felületre gyakorolt nyomóerő Pa egységekben. A szél nyomására keletkeznek és maradnak fenn a tengeráramlások, a szél hajtja a szörfözőket, a vitorlásokat, a szélmotorokat stb. A szél a jövő egyik alternatív energiaforrása.

    A szél irányát módosítja a súrlódás, a Föld tengelykörüli forgásából adódó Coriolis-erő (tehetetlenségi-erő), amelyet eltérítő erőnek szokás nevezni. Ez az erő az északi félgömbön minden mozgó testet a mozgás irányába nézve jobb kéz felé térít ki, a déli félgömbön fordítva, tehát bal kéz felé. A szél a szárazföldi felszín arculatát jelentős mértékben képes megváltoztatni, alakítani (defláció), különösen a száraz éghajlatú területeken. Felszínformálása a sivatagban a legjelentősebb – homokformák. Jól mutatja a szél váltogató (szelektív) munkáját a tanúhegyek, ingókövek, kőgombák. A szél hozta létra a löszt is.