Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A szem és a látás

     Az ember közvetlen környezetéről a legtöbb információt látás útján szerzi. A látás érzékszerve a szem, belsejében, az ideghártyán sorakoznak a fényérzékeny receptorsejtek. A szemgolyók működését segítik a szemmozgató izmok, a könnymirigyek és a szemhéjak. A könny nedvesen tartja a szem felszínét, védi a kiszáradástól, a sérülésektől és a fertőzésektől. A könnyet a szemhéjak terítik szét a szemgolyón.

    A szemgolyó felépítése

    A szemgolyó a koponyacsontok védelmében, a szemüregben helyezkedik el. A fényreceptorok mellett olyan részeket tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek a képlátáshoz. Legkülső rétegét a fehéres színű ínhártya alkotja, amely elöl az átlátszó szaruhártyában folytatódik. Középső rétege, az érhártya biztosítja a szemgolyó anyagforgalmát. Az érhártya gyűrűszerűen megvastagodott része a sugártest, elülső folytatása pedig a szem színét adó szivárványhártya. A szivárványhártyán található nyílás a pupilla, amely szabályozza a szembe jutó fény mennyiségét. Erős fényben összehúzódik, sötétben pedig kitágul. A szemgolyó legbelső rétege az ideghártya. A szembe érkező fénysugarak először a szaruhártyán, ezt követően a szemlencse elülső, majd hátulsó felszínén törnek meg. Végül a szemgolyó belsejét kitöltő kocsonyás anyagon, az üvegtesten áthaladva érkeznek az ideghártyára.

    A szem alkalmazkodása a fényerősséghez

    A szembe jutó fénymennyiséget a pupilla szabályozza. Erős fényben szűkül, sötétben pedig tágul. Ha egy napsütéses helyről belépünk egy elsötétített szobába, eleinte nem látunk semmit. Egy idő után szemünk alkalmazkodik a félhomályhoz, észleljük a tárgyak körvonalait. A jelenség magyarázata, hogy erős fényben csak a csapokról vezethető el ingerület, mivel a pálcikákban a látófehérje lebomlik, és az erős fényben nem alakulhat vissza. Sötét helyre érkezve, a csapok működése hirtelen megszűnik, ráadásul átmenetileg a pálcikák sem ingerelhetők. Idő szükséges ahhoz, hogy látófehérjéjük visszaalakuljon, és így ismét ingerelhetővé váljanak.

    Az ideghártya

    Az ideghártya (retina) a szem fényérzékeny rétege. Receptorai két csoportba sorolhatók. A pálcikák gyengébb megvilágítás mellett – szürkületben, sötétben – működnek, a fény- és árnylátásban van szerepük. Ingerküszöbük alacsony, a bennük található látófehérje (látóbíbor, rodopszin) már kis fényerősségben felbomlik A-vitaminszármazékra és fehérjére. Ez a fotokémiai átalakulás kelti az ingerületet. A csapok a színlátás receptorai, csak erős fényben kerülnek ingerületbe, mivel látófehérjéjük csak nagyobb fényerősségben bomlik fel, és kelt ingerületet.

    Az ideghártyán az éleslátás helye a sárgafolt, amely kizárólag csapokat tartalmaz.

    A csapok és a pálcikák ingerületét kétnyúlványú idegsejtek, majd a dúcsejtek vezetik el a szemből. A dúcsejtek axonjainak kötege alkotja a látóideget. Az ideghártyán a látóideg kilépési helyén nincsenek receptorok, ezért ezt a területet vakfoltnak nevezik.

    A szem alkalmazkodása a távolsághoz

    Egy tárgyat akkor látunk tisztán, élesen, ha kellően erős a megvilágítás, és szemünk úgy töri meg a tárgyról érkező fénysugarakat, hogy azok éppen a sárgafoltban metsszék egymást. Távoli tárgyak nézésekor a szemlencse kevésbé domború. Ilyenkor a sugártest gyűrű alakú izmai elernyedt állapotban vannak. Ha közeli tárgyra vetjük pillantásunkat, akkor szemünk erősebben töri a fényt. A sugártest gyűrű alakú izmai összehúzódnak, a szemlencse saját rugalmasságánál fogva domborúbbá válik.

    A könny elvezetése

    A könny folyamatosan képződik a könnymirigyekben, és apró kivezető csöveken keresztül jut a szemgolyó felületére. Feleslege a belső szemzugban lévő könnycsatornába, majd onnan az orrüregbe kerül. Ha sírunk, vagy ha nevetünk könnymirigyeinkben több váladék képződik, ezért a könny kicsordul a szemünkből, és ki kell fújnunk az orrunkat is. A könny sok vizet, ásványi sót és a baktériumok ellen védelmet nyújtó fehérjét is tartalmaz.

    A látásérzet

    A szemből kivezető látóidegek a köztiagyba (talamusz) vezetik az ingerületet, ami a látópályán keresztül a nyakszirtlebeny látóközpontjába kerül. Ott alakul ki a receptorok ingerületének megfelelően az érzet. A látott kép értelmezése magasabb rendű idegi központok működése. Ez azt jelenti, hogy ha látunk például egy M betűt, akkor annak csak a képe jelenik meg látóközpontunkban. Hogy mi a jelentése a látott alakzatnak, ez esetben az olvasásközpontban tudatosul.

    A látott képet agyunk korábbi tapasztalatai alapján értelmezi. A kérgi központok idegsejtjeit azonban könnyű „becsapni”. Néhány ügyesen elhelyezett vonal miatt helytelenül becsüljük meg a vonalak hosszúságát, nem látjuk párhuzamosnak az egyeneseket, olyan háromszöget látunk, amelyik nincs is berajzolva az ábrába.

    Szerző: Sulinet