Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A szóbeli és az írott nyelvhasználat

    A nyelv szempontjából a kommunikáció típusai közül a szóbeli és az írásbeli közlés a legjellemzőbb. Történetileg elsődleges az élőszó; a beszéd rögzítése a fejlődésnek egy késői fokán jelent meg; a hétköznapi életben sokkal gyakrabban beszélünk, mint írunk; újabban a szóbeli kommunikáció technikai eszközök segítségével rögzített formában is terjed (televízió, videó, rádió, magnetofon stb.) . Mindez nem kisebbíti az írás jelentőségét, amely ma már elválaszthatatlanul hozzátartozik mindennapjainkhoz. Magán- és hivatalos levelezésünkön kívül az írott sajtó és a könyvkiadás szinte eláraszt bennünket írott szövegekkel. E mennyiségi tényezőknél azonban sokkal fontosabb, hogy az írás rögzíti elődeink tapasztalatait, évezredek üzenetét hordozza, s ezáltal megkönnyíti életünket. Lehetővé teszi, hogy felhasználjuk őseink tudását, nem kell minden nemzedéknek mindent újrakezdenie.

    A szóbeli és az írott nyelvhasználat összehasonlítása

    A szóbeli és az írott közlésfajtának vannak közös és eltérő vonásai egyaránt. Mindkét változat ugyanazt a célt szolgálja, s a végső megjelenési forma (hangzás, ill. íráskép) kivételével ugyanazokkal az eszközökkel él. Mivel azonban a nyelvi megformálás során a szóbeli fogalmazásra kevesebb időnk van, természetes, hogy élőbeszédben nem vagyunk olyan igényesek, választékosak, mint írásban.
    Ha összevetjük a hangzó és az írott szöveget, mindkettőben találunk olyan elemeket, amelyek a másikban nem, vagy csak nyomokban fedezhetők fel. Beszéd közben a hanghordozásunk, beszédünk dallama, a hanglejtés, a beszédtempó, jól vagy rosszul elhelyezett hangsúlyaink (az ún. mondat- vagy szövegfonetikai eszközök) , sőt a beszédet kiegészítő gesztusok is újabb információt jelentenek a hallgató számára. Írásban mindennek csak a nyomait fedezhetjük fel, amikor írásjeleket használunk, illetőleg a szövegben utalunk a gesztusokra.

    Az élőbeszéd elemei

    Feladat csak kíváncsiaknak!
    Keressétek ki a következő regényrészletből (írott szövegből) azokat az elemeket, amelyek arra utalnak, hogy az író élőbeszédben elhangzó szöveget közvetít hozzánk!

    “A vezérigazgató úr előzékenyen fogad.
    - Nagyon örvendek – hangsúlyozza, és finoman mosolyog bátortalanságomon. Engedi, hogy beszéljem ki magamat. Ideális, lélekkel teljes szónoklatba lendülök, amelyben sokszor fordul elő az ‘ország érdeke, a népvédelem, a szociális gondolkodás, a pénz fölötti magasabb szempontok, az etikai magaslat’, melyre szeretném, ha a bank felemelkednék. ‘ – Kitűnő szónok lesz önből – dícsér meg a bankigazgató. – Sajnos én nem tudom ilyen szép szavakkal megmondani, hogy nem tehetek semmit [...] Különben is késő már minden. A váltók nagy részét peresítenünk kell. A továbbiakban a bíróság illetékes. Mi már nem szólhatunk bele.’
    - Peresíttessék? – ugrom fel ijedten…
    - No, igen. Mindössze néhányat. Mondja, Gross úr, hányat?
    - Negyvenet, kérem – vágja ki precízen Gross úr.
    - Igen, igen – veszi tudomásul a ‘vezér’. – Azt hittem, ötvenet… Köszönöm, Gross úr…”

    Szerző: V.K.