Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A szórend és az aktuális mondattagolás

    Mondatfonetikai megközelítés

    A mondatokat nemcsak szerkezetük szerint, hanem másféle megközelítésben is elemezhetjük. A fonetikai megközelítésnek sok kapcsolata van a nyelvi-szerkezeti szemponttal, de a nyelv objektivitásával szemben sok benne a beszélőtől függő személyes, szubjektív elem. A mondatfonetikai eszközök az információ fontosságát érzékeltetik elsősorban. Mint már említettük, a fonetikai eszközök több ponton érintkeznek a sorrendi szempontokkal: a lényeges közléselem sokszor kap szórendileg kiemelt helyet. Mindezekre a szubjektívnek nevezhető tényezőkre egész nyelvészeti iskolák épülnek, amelyek különféle nevekkel nevezik meg ugyanazt: a régi, már ismert és az új közléselemet.

    Új és ismert közléselem

    A beszélő előfeltevése szerint a hallgató rendelkezik bizonyos információkkal, ezeknek tehát nem ad a közlésben nyelvi formát. A megszólaló első mondata tehát vagy csupa új információt tartalmaz, vagy a nyelvhelyességi szempontok miatt az ismert közléselemet feleslegesen, redundánsan foglalja magába. Az előismeretek és a beszédhelyzet mellett a második mondattól kezdve fontos szerep jut a szövegkörnyezetnek is: amit egy korábbi mondat már tartalmazott, az ismert közléselem lesz, s legtöbbször elég csak utalni rá (utalni rá: szóismétlés, azonos valóságdarabra utaló szó, névmás stb. formájában) , s minden szempontból (Szempontból: hangsúly, sorrend, nyelvtani szerkezet) az új közléselem kapja a nagyobb szerepet.

    Téma és réma

    A beszélő és a hallgató szubjektív szempontjait előtérbe helyező mondatfelbontást aktuális mondattagolásnak nevezzük. Az ismert közléselem neve a különféle országok nyelvtanaiban más és más: az angol nyelvterületen topic, a német nyelvtanokbantéma, s fel-felbukkan a lélektani alany elnevezés is, amely utal a személyes hozzáállásra. Az új közléselem neve az angol nyelvtanokbancomment, a németekbenréma, a lélektani alany párjaként pedig lélektani állítmány. Az elnevezések váltakozása és értelmezése az elemzések maguk is bizonytalanságot, sok egyéni vonást tükröznek.

    A téma és a réma megkülönböztetése

    Az elszigetelt mondatokban nehéz eldönteni, mi a már ismert, és mi az új közléselem. A mondat élére kiemelt mondatrész többnyire új információt közöl (pl. Szőnyeget terítettek a virágcserép alá. A virágcserép alá terítették a szőnyeget.), de ez a szabály sem kivétel nélküli (A virágcserép alá szőnyeget terítettek.). A magyar mondatok szórendjének szerepe a fontos közlendő értelmi vagy érzelmi kiemelése, a nyelvi-logikai tényezőkön kívül tehát sok a szórendet meghatározó szubjektív elem a beszédünkben. Megfigyelhetjük, hogy a sorrendi és hangsúlyozási szabályokhoz a lexémák szintjén érvényesülő ragozási szabályok is társulnak.

    Az aktuális mondattagolás feltételei

    A mondat nem teljes értékű közlés, csak közléselem, amely bontható ugyan további elemekre akár szerkezeti, akár aktuális szempontok alapján, de ahogyan ezt már korábban láthattuk, jelentése, funkciója, sőt nyelvi megformálása is mindig függ a szövegkörnyezettől, a beszédhelyzettől s a kommunikációban részt vevők előismereteitől is. Csak a kéttagú mondat elemezhető aktuálisan, de csak akkor, ha megfelelő szituációban halljuk, vagy szövegkörnyezet tartozik hozzá. A tagolatlan és a hiányos mondatok aktuális tagolása aligha oldható meg egyértelműen. Az aktuális mondattagolásnak tehát valójában csak a mondatnál nagyobb nyelvi egységekben van igazán szerepe.