Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A tengervíz hőháztartása

    A tenger sokkal megfontoltabban gazdálkodik a rábízott hőmennyiséggel, mint a könnyelmű szárazföld. A víz fajhője kétszer, háromszor nagyobb, mint a szárazföldet felépítő anyagoké. Ez azt jelenti, hogy a víz hőmérsékletét kétszer, háromszor annyi hőenergia növeli 1 °C-kal, mint amennyi azonos tömegű szárazföldi anyag hőmérsékletének 1 °C-os emeléséhez szükséges. Ezért a tengervíz lassabban és kevésbé melegszik fel, lassabban és kevésbé hűl le, mint a szárazföld; így végeredményben hőfölhalmozóként viselkedik. A nyáron elraktározott roppant hőmennyiséget télen lassan bocsátja ki. Ennek egyik legfontosabb következménye, hogy a szomszédos szárazföldi területek éghajlatára kiegyenlítő hatással van (télen fűt, nyáron hűt). Nyugat- és Észak-Európa, de még a Kárpát-medence éghajlatára is jelentős befolyással bír az Atlanti-óceán hőháztartása.

    Hozzájárul ehhez, hogy a tengervíz sokkal nagyobb mélységig melegszik fel, mint a szárazföld, mert a napsugarak 200 m mélyen hatolhatnak a vízbe. (A hősugarak általában 30 m mélységig melegítenek, azon túl már csak a fény hatol be.) A víz hullámzása és áramlása még tovább növeli a felmelegedő vízréteg vastagságát. Az Északi-tengerben például a nyár folyamán 30-40 méter vastag vízréteg melegszik át. Eddig a mélységig – a hullámzás átkeverő hatása miatt – nagyjából azonos a víz hőmérséklete, lejjebb azonban még a legmelegebb nyárban is ugrásszerűen csökken a hőmérséklet (hőmérsékleti ugróréteg).

    Az óceánok mélyvizei – még az Egyenlítő alatt is – roppant hidegek (átlagosan +2 oC-osak). Ez a hideg víz ún. mélyáramlásokkal, magasabb földrajzi szélességek felől érkezik, mégpedig állandóan, hiszen ellenkező esetben a melegebb égövekben már át kellet volna melegednie. Bizonyítható, hogy az ún. trópusi felszálló hideg vizek főleg az Antarktisz vidékéről származnak. Nagyon fontos a tengerbiológiai szerepük, mert oxigénben gazdagok, így az élőlények számára kedvezőek (nagy plankton- és halállományok kialakulása).