Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A többszörösen összetett mondatok

    Többszörösen összetett mondatnak a kettőnél több tagmondatból álló összetett mondatokat nevezzük. Két-két tagmondat viszonyát a többszörösen összetett mondatban jellemezheti az alárendelés vagy szerkesztettség, a mellérendelés vagy halmozás, illetőleg a párhuzamos vagy közömbös viszony. Ez utóbbi csak azonos szinten elhelyezkedő mellékmondatok között fordulhat elő.
    Az összetett mondat terjedelme

    Az összetett mondat terjedelme szerkezeti szempontból már nehezen fogható meg, elsősorban a kommunikáció érdeke, a mondanivaló tartalma határozza meg, hogy egy mondat meddig tart. Úgy tűnik tehát, hogy amíg az alsóbb nyelvi szintek elsősorban a formai oldalról függtek, a felsőbb nyelvi szintek elemeinek alkalmazásában egyre nagyobb szerepet játszik az egyes elemek információértéke, tartalma, azaz a szemantikai komponens. Választóvonalnak tekinthetjük ebből a szempontból a mondategységet, amely még formai jellemzőkkel is pontosan leírható, az összetett mondat azonban már nem. Hogy többszörösen összetett mondatot alkalmazunk, vagy egymástól független mondatok sorát, azt szerkezeti elemek nem befolyásolják.

    • “Eközben kiszálltak, beszélgettek. Az omnibusz megállt, és ismét zötyögött a Városliget felé.” (GÁRDONYI GÉZA)
    • Gárdonyi idézett mondatai másképp is elképzelhetőek:
      Eközben kiszálltak, beszélgettek, az omnibusz pedig megállt, majd ismét zötyögött a Városliget felé.

    Az eredeti szövegben az omnibusz fontosabb szerephez jut, nagyobb nyomaték esik rá, az átalakított mondatban pedig a történet szereplői kerülnek előtérbe.
    Ezt a minőségi változást jelzik az egyeztetési jelenségek körében bekövetkező változások is. A mondategységen belüli egyeztetés elsősorban alaki, formai egyeztetés, az összetett mondatban egyre gyakoribbá válik az ún. értelmi egyeztetés (Egyeztetés: pl. alany és az állítmány számbeli, személybeli egyeztetése) (pl. “Egy-két csillag volt már csak az égen, nedves, hűvös fénnyel pislogtak.” – írja ZSIGRAY JULIANNA). Még inkább így lesz ez a független szomszédos mondatok esetében.
    Tömbösödés

    Az alárendelt tagmondatok természetesen szorosabban kapcsolódnak saját főmondatukhoz, mint egy másik tagmondathoz, a mellérendelt viszonyban lévő tagmondatok egymáshoz való viszonya is erősebb, mint pl. a közömbös viszonyban lévő tagmondatoké. A többszörösen összetett mondategész tagmondatai tömbösödnek, más mondategységekhez viszonyítva egységet alkothatnak. A tömbösödés tehát mindig valamivel szemben jelentkezik (Jelentkezik: a kéttagúaknál ez nincs meg) . A mondategész mint egész felől tekintve az összetett mondatban általában nem egyes tagmondatok állnak egymással szemben, hanem tömbök. Az alárendelt tagmondatoknak a tömbökben való elhelyezésére két felfogást ismerünk:

    • a.) az alárendelt tagmondat főmondatának mondatrésze, tehát nem “szabad” mondategység, csak főmondatán keresztül vesz részt a tömbösödésben,
    • b.) az alárendelt tagmondatok közvetlenül a főmondatukkal alkotnak tömböt (Tömböt: ha több főmondatnak közös alárendelt tagmondata van, ez nem is olyan egyszerű) , s ez a tömb áll szemben a többszörösen összetett mondat többi egységével.
      Egyszerű és testes tömbösödés

    A mondaton belüli tömbök lehetnek
    “Bizakodás, tettvágy s ambíció fűti Bécsből hazatérve is; ha van néhány napsütésesebb év e dúltan komor vagy elégikus életpályán, az most következik.” NAGY MIKLÓS

    • a.) egyszerűek, azaz csupán egy tagmondatból állók vagy
    • b.) testesek, amelyeket több tagmondat alkot.

      Az első tagmondat egyszerű tömbként áll szemben a második és harmadik tagmondatból álló második, testesebb tömbbel.

    Szerző: Mariann