Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A trópusi monszun hatásai

    Mind a trópusi, mind a mérsékelt övi területeken megfigyelhető a felszíni légáramlások irányának szabályos váltakozása.

    Ezeket az évszakos irányváltást mutató szeleket, ha az eltérő szélirányok között legalább 120 fokos különbség van, monszunnak nevezzük.

    A trópusi monszunok kialakulásának elsődleges oka az, hogy a hőmérsékleti egyenlítő a Nap látszólagos évi járása, valamint a kontinensek és óceánok eltérő fölmelegedése folytán évszakonként jelentős elmozdulást végez. Az erősebben felmelegedő kontinensek fölött az északi félteke nyarán észak felé, a déli félteke nyarán pedig délre távolodik az Egyenlítőtől. A hőmérsékleti egyenlítő kilengései folytán a passzátszelek átlendülnek a földrajzi egyenlítőn, ahol azonban a Föld forgása, a Coriolis-erő miatt irányt változtatnak. Az északi félgömb nyarán a déli félgömb délkeleti passzátszele a hőmérsékleti egyenlítőt követve átlépi a földrajzi egyenlítőt, és délnyugati monszunként folytatja útját. A déli félgömb nyarán az északi félgömb északkeleti passzátszele lépi át a földrajzi egyenlítőt.

    A mérsékelt övi monszunok előidézője a kontinensek és óceánok eltérő fölmelegedése, valamint az ezzel együtt járó nyomáskülönbségek kialakulása. Télen a szárazföldek jobban lehűlnek, mint az óceánok, ezért a kontinensek belsejében anticiklonok alakulnak ki. Ezek az anticiklonok télen a felszín közelében a szárazföld felől a tengerek felé tartó áramlást eredményezhetnek. Nyáron a légnyomás eloszlása ellentétes, a jobban fölmelegedő kontinensek belsejében alacsony nyomású anticiklonális területek alakulnak ki, ami a felszín közelében az óceánokról a kontinensek belseje felé irányuló légáramlást okoz.