Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A XIX. század uralkodó eszmeáramlatai

    Bevezetés

    • a XIX. század legfontosabb eszmeáramlatai a felvilágosodásra vezethetőek vissza (Locke és Montesquieu)
    • a nagy francia forradalom is nagy hatást gyakorolt a kor gondolkodóira –> „szabadság-egyenlőség-testvériség” jelmondat áthatott ezeket az eszmeáramlatokat (érte vagy ellene

    Liberalizmus

    • magyarul
      szabadelvűség
    • azért harcol, hogy az emberek szabadságát ne korlátozza nemük, koruk, bőrszínük, fajtájuk stb.
    • törvények előtti egyenlőség
    • jogilag egyenlő szabadság
    • a liberalizmus a piacgazdaság, a kapitalizmus kialakulásához, a magántulajdon jogi elismeréséhez kötődik
    • az emberi jogok és az alkotmányosság gondolatával fonódik össze
    • fontos elvei: a közszféra és a magánszféra szétválasztása, a szerződés szabadsága, a kormányzat korlátozása, népszuverenitás, az ember természetes jogai
    • a liberalizmus szó egy spanyol politikai csoporttól a Los Liberalestől ered
    • egyik legfontosabb elve a szabad piac –> Adam Smith és David Ricardo közgazdászok foglalták munkásságukba ezt az elvet –> az állam minél kevesebb szerepet vállaljon a gazdaság irányításában + a piac mindenkinek egyenlő lehetőséget ad, amennyiben vagyoni különbségek keletkeznek az az egyén rátermettségén és szorgalmán múlik („laissez faire” elv)
    • a szabadság negatív meghatározása mellett érvel –> minden szabad amivel az ember nem korlátozza embertársai szabadságát
    • a liberalizmusból indult ki az ún. „szociáldarwinizmus” mely Darwin természetesszelekció-elméletét alkalmazza a piacgazdaságra is
    • időben megelőzte a demokrácia elvének elterjedését –> először azt gondolták hogy a liberalizmus + demokrácia elkerülhetetlen konfliktusba fog kerülni 1mással (demokrácia=szegények tömegeinek uralma?) –> először a választójogot vagyonhoz akarták kötni –> a tulajdon=felelősség
    • John Stuart Mill, híres liberalista is az általános de nem egyenlő választójog híve volt
    • a XIX. század végére a liberalizmus szembekerült az újonnan felmerülő szociális kérdésekkel –> az eredeti liberalizmus a munkások kiszolgáltatottsága miatt már nem volt alkalmazható
    • ekkor a feladatuk a liberalizmus demokratizálása ill. a demokrácia liberalizálása volt
    • kialakult a szociálliberalizmus mely szerint szükség van némi szabályozásra az állam részéről
    • John Stuart Mill a liberalizmus legfontosabb gondolkodója „A szabadságról” című művében foglalta össze a legfontosabb elveket

    Konzervativizmus

    • a francia forradalomra adott válaszként alakult
    • Edmund Burke „Töprengések a francia forradalomról” című könyvében foglalja össze elveit
    • nem mindig rendezett eszmerendszer hanem inkább egyfajta attitűd, beállítódás, világhoz való viszony
    • meghatározott értékeket véd
    • kiindulópontja az emberi tökéletlenség –> az ember nem racionális lény
    • előítéletet nem tekintik negatív tényezőnek
    • ellenzik a forradalmat, és a liberalizmus szabadosságát –> anarchiához vezet
    • „Fontolva haladók” ahogy a magyar konzervatívokat nevezték
    • nagy jelentőséget tulajdonítanak a hagyományos közösségeknek –> család, iskola, egyház stb.
    • angolszászoknál mérsékelt konzervativizmus jelent meg, franciák + németeknél reakciós konzervativizmus (forradalom után)
    • jelentős gondolkodója a francia De Maistre és De Bonald

    Szocializmus

    • a latin sociare igéből ered
    • az emberek közötti egyenlőséget tűzte ki célul
    • az emberek közötti szolidaritásra épít
    • fontos fogalma a racionalitás
    • állam szerepe fontos a piac korrekciójában
    • korai szocialista művek: Morus Tamás Utópia, Campanella „A Nap Városa”
    • a XIX. század utópista gondolkodói kezdték –> Saint-Simon, Fourier, Owen
    • legnagyobb gondolkodója Karl Marx és Friedrich Engels –> tudományos szocializmus, amely a fennálló kapitalista rendszert elemezte és kritizálta
    • a történelmet osztályharcként értelmezte
    • fontos gondolata az elidegenedés-elmélet, mely szerint a munkás monoton tevékenysége kiírtja belőle a kreativitást –> elidegeníti a munkája termékétől
    • megkülönbözteti a társadalom alapját (gazdaság) és felépítményét (kultúra, politika, vallás) –> az első fontosabb
    • a társadalmi lét határozza meg az emberi tudatot
    • 2 fontos mű 1848-as Kommunista Kiáltvány ill. A tőke (Marx)
    • bázisa a munkásmozgalom, szakszervezetek
    • egyes szocialisták ellenezték a forradalmat, a munkásság helyzetén akartak javítani –> revizionisták pl. Eduard Bernstein
    • a revizionista gondolat vezetett a szociáldemokrata pártok megjelenéséhez
    • a XX. században a szocdem-ek leválása után a forradalmi szocik egyre inkább kommunistának határozták meg magukat

    Nacionalizmus

    • az első nacionalisták liberális nacionalisták voltak
    • szerintük a szabad egyének közösségéből létrehozott nemzetállamok jelentik majd a stabilitás forrását
    • a nemzetállam eszméjével áll összefüggésben
    • állam és nemzet nem fedi egymást –> a nemzet kulturális közeg (emberek csoportja, közös értékek, hagyományok) –> céljuk hogy a nemzet és az állam a lehető legnagyobb átfedésben legyen
    • a XIX. század nacionalizmusa az etnikumot, a politikai közösséget és a hűséget egyesíti
    • nacionalizmus alaptételei: a világot nemzetek alkotják, minden politikai hatalom forrása a nemzet, a nemzet iránti lojalitás minden más lojalitás felett áll, a szabadság csak a nemzettel való azonosuláson és a nemzet szabadságán keresztül valósítható meg, a nemzetek csak saját szuverén államukban lehetnek szabadok
    • a nacionalizmus agresszív-elnyomó irányzata a sovinizmus –> a nemzet csak más nemzet elnyomása révén emelkedhet fel
    • a nemzeti ébredés fontos forrása a romantika művészeti irányának térhódítása a XIX. század elején

    Anarchizmus

    • a XIX. század második felében alakult ki
    • politikai szabadság elsődleges –> támadtak mindenféle államhatalmat
    • a társadalom a helyi közösségekből szerveződik
    • uralom=rabság
    • szerintük nem káosz vagy zűrzavar hanem önszabályozó spontán rend
    • nem egységes elmélet, több irányzat
    • főként Spanyolországban, Olaszországban + Franciaországban terjedt el leginkább –> lassan iparosodó országok paraszti rétegei szemben álltak a központi hatalommal + fogékonyabbak az anarchizmus egyszerű üzeneteire
    • gyakran nyúltak a terror eszközéhez –> meggyilkolták II. Sándor orosz cárt, Carnot francia köztársasági elnököt, 2 spanyol miniszterelnököt, Erzsébet magyar királynét, Umberto olasz királyt, és McKinley amerikai elnököt
    • fontos vezetők: Pierre Joseph Proudhon, Mihail Bakunyin, Pjotr Kropotkin