Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Ady Endre hiányérzet-versei

    Az élet királyának látta magát, annál kínzóbb volt számára a szegénység, az Életből való kizártság. Nagy szerepet kapott korai költészetében a pénz és a szerelem motívuma, s a halál gondolata. Örökösen apró pénzgondokkal küszködött. Annyi pénze sosem volt, amennyi ahhoz a nagyúri életmódhoz kellett, amelyet élni szeretett volna. Párizs luxusában szemében mindenható hatalommá vált a pénz, az arany. Ady itt is áthágja a tabukat, a korlátokat hisz ki meri mondani, hogy az élet másik mozgató ereje, a véren kívük, a pénz és az arany. A pénz-motívum reprezentatív nagy verse a Harc a Nagyúrral. Sodró, lázas feszültség lüktet a költeményben. A gyors cselekvés, a szaggatott előadás, a drámai párbeszédszerű monológ, a tragédiát sejtető befejezés a ballada műfajához közelíti. Uralkodó stíluselem a műben a felzaklató ismétlések nagy száma.

    Kocsiút az éjszakában

    A Szeretném, ha szeretnének kötetnek talán legjelentősebb darabja az élet ellehetetlenülésének nagy verse, a halál-élményt megjelenítő művek sorába tartozik. A nagy, bölcseleti érvényű tudatversek közé tartozik. A személyiség csöndbe vesző jajkiáltása ez a vers; egyszerre mutatja egyéni sorsnak és egyetemes törvénynek a beteljesülés lehetetlenségét. Valójában a szokatlanul csonka hold és a sivatag éj látványa is a költői én belső, képzeletbeli táját idézi meg. A megnyilatkozás rendkívül feszült, zaklatott lélekállapotban történik, s ez rávetül a megjelenített helyzetre. Itt nincs történés, kizárólag az én belső monológját halljuk. Minden jelképes értelmet kap – a hold töredékes fénye, a tájat beborító éj és a kocsiút is: mintha az életből vezetne kifelé. Az első két szakaszt rövidebb, sorok vezetik be és zárják le. Ismétlésük révén a középső sorok értelmezhetők következményként is, okként is. A harmadik szakasz visszazökkent a (föltételezhető) kiinduló helyzetbe, de az én auditív tapasztalatait annyira bizonytalanként írja le – éles kontrasztban a korábbi állítások határozottságával -, hogy a „rossz szekér” jelentése is elveszíti konkrétságát, mélyebb értelemre tesz szert. A lélekállapotot az általánosítás létállapottá emeli. „Minden szerelem darabokban”, „Minden Egész eltörött”. Mire való az élet, ha nincsen nagy és teljes szerelem, nagy és teljes igazság? – ezzel a felismeréssel végződik a költemény. Ady magányosságélménye nemcsak az igazi társ hiányát jelenti, hanem az emberhez méltó, tartalmas élet lehetetlenségét is.

    Harc a Nagyúrral

    Sok pénz kellene ahhoz, hogy Ady elmehessen Magyarországról és folytassa azt az életet, amit ott abbahagyott. Ám pénzhiányos állapotban van, és nem mehet el innen. A Léda által bevezetett világ után vágyakozik és hiányzik neki. Hiába tesz meg mindent, odaadja a zsenialitását, de nem kell. A Disznófülű nagyúr egy összetett szimbóluma a versnek. A lírai én küzd a szimbolikus figurával, hogy ezt a küzdelmet ábrázolni tudja, mitikus teret és időt használ. A küzdelem állandóvá és kínzóvá válik a költőnek. Mellettünk robog az ígéretekkel teli élet, de ő nem mehet, és ez az élet elmegy mellette. A küzdelmet végtelenné tágítja a múlt idő és a jelen idő tagadásával. Az igék nagy számban fordulnak elő a versben és ezzel azt eredményezi a költő, hogy a versben gyors lesz a cselekvés. Uralkodó stíluselem a műben a felzaklató ismétlések száma. 1. vsz.: 6szó és 1sor ismétlődik ez a riadtságra és a fenyegetettségre utal, lelki rettegés, a ,,megöl” szó háromszor is szerepel a versben. A lírai hős először hízeleg a szörnynek majd megalázó könyörgésbe vált át (2.-3. vsz.) A költemény drámai csúcspontja, mikor a könyörgés küzdelembe csap át. (9-10. vsz.)