Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Ady Endre

    Ady Endre élete (1877-1919)

    Érmindszentesen (Erdély északi része) született. Apja Lőrinc hétszilvafás nemes. Anyja Pásztor Mária papok és tanítók leszármazottja a gimnáziumot a Nagy Károly Piarista gimnáziumban végzi, majd a gimnázium felső osztályt Zilahon, református gimnáziumban folytatja. Debrecenben jogi akadémiára iratkozik, de otthagyja és újságírással kezd foglalkozni. A debreceni Hírlap munkatársa és itt jelenik meg az első vereses kötete “Versek” címen 1899-ben. Ez a kötete még nem az igazi Ady hang.

    Majd meghívják, Nagyváradra ő elfogadja a meghívást, szintén újságírónak megy át, ez az első nagyváros az életében. Itt ismerkedik meg a politikai életben a polgári radikalizmussal. (Nagyváradi napló) (itt ismerkedik meg egy táncosnővel, aki megfertőzi szifilisszel). Itt ismerkedik meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal. 1904-ben érkezik Párizsba, itt találkozik a modern költészettel (Bodleire, Verlaine, Rinbond). 1906-ban megjelenik az Új veresek majd a Vér és Arany kötet. Rengeteg bírálat közömbösség éri. Az elszigeteltséget az 1908-ban induló NYUGAT enyhíti, melynek főszerkesztője Ignótus Pál, Osváth Ernő, akik fölfedezik Ady tehetségét, verseit közlik a lapban, és Ady haláláig munkatársa a Nyugatnak. A Nyugat mércéje az író tehetsége.

    Majd később Nagyváradon egy irodalmi társaságot alapítanak Ady itt is aktívan részt vesz. 1914-ig évente jelenek meg kötetei. Ezek közül legkiemelkedőbb az Illés szekerén című könyve ahol új témaként jelentek meg Istenes és forradalmi versei. 1912-ben szakít Lédával (Elbocsátó szép özenet). Ezidőtájt leveleket kezd kapni Svájcból, egy intézetből, Boncza Bertától. Ebből a levelezésből házasság lesz. Ady 37, Berta 20 éves. Ekkor következik a Világháború. Ady az első pillanattól kezdve háborúellenes, verseit alig közlik. Betegsége ekkorra mindinkább elhatalmasodik rajta. Egy ideig Csúcsán élnek Boncza birtok, de az öreg Boncza halála után felköltöznek Pestre.

    Utolsó kötete a Halottak élén, ekkor írja gyönyörű szerelmes verseit Csinszkának. Halála után jelenik meg az Utolsó hajók című kötete. 1919-ben hal meg. Mikor meghal a Nemzet halottjaként temetik el.

    Pályakép

    Ady költői újításai

    Ady Endre követ néhány hagyományt, de mégis az újításai a fontosak. Legfontosabb a szimbolizmus, ami nyugaton már nem új, ott tekinthető hagyománynak, de itthon forradalmian újnak számít. Éppen ez az egyik legnagyobb újítása Magyarországon, ő az első magyar szimbolista költő. Ezzel a stílusirányzattal Párizsban, Léda irányításával ismerkedik meg, itt olvassa Baudelaire verseskönyveit is. Szimbólumait a legkülönfélébb forrásokból gyűjti. Vannak történelmi (Verecke, Dévény), földrajzi (Pusztaszer, Tisza-part, Hortobágy), bibliai (Góg és Magóg) és mitológiai (Herkules, Prométheusz) szimbólumai, de több közszót is szimbólummá tesz (Tegnap, Holnap), sőt több olyan szót is használ jelképként, amit ő maga talál ki, például a Muszáj Herkules. Szimbólumait mindig nagybetűvel kezdi, így ezek könnyen felismerhetőek. Ady ismeri és használja a színszimbolikát, jellemzően két szín tekinthető nála jelképesnek, a vörös, ami a szerelmet és a fekete, ami a halált jelképezi. E stílus jellemzői közé tartozik a dekadencia, a beteges halálvágy. A dekadencia oka a szimbolistáknál, hogy már majdnem mindent kipróbáltak, csak a halál maradt rejtély számukra. Fontos még a verseinek ciklusba rendezése is, ez a témák szerinti csoportosítást jeleni. Ezt is Párizsban tanulja, és először Baudelaire kötetében a Romlás virágaiban találkozik vele. A Szimbolista költészetre jellemző még a látomásosság és a sejtetés.

    A lélek legmélyén lévő kétségeket, problémákat boncolgatja, míg ha ezzel fel is rúgja a tabukat, a költészet hatalmával ő ezt megteheti. Ilyen szempontból Ady társtalan, mert a későbbi költők (Babits) másképp írnak majd az őszinteségről, mint ő. Sajátos művészsorsot tár ki, bohém, sejtelmes világa a polgárok számára vonzó (halál vállalása, szenvedély). Állandóan jelen van a félelmek világ (betegség). A világ egyre érthetetlenebb és így ellenségessé válik.

    Szerelmi költészetében is újít, verseit az őszinte kibeszélés és a tabu nélküliség jellemzi. Nem csak a lelki, hanem a szexuális elemek is jelen vannak. Az un. perdita motívummal (bukott nő motívum) átlépi a korlátokat, a bukott nőről természetesen beszél és a legmélyebb dolgokat is kiteregeti. A szerelem teljességét mutatja zavarba ejtő kitárulkozásával. Ady nem csak a megbotránkoztató szerelem merészségét vállalta, hanem azt is, amit mások nem mertek kimondani: a vér mellett az élet másik nagy mozgató ereje az arany, a pénz.

    Formai újítások

    A vers ritmus variálása, népszerű a jambikus lejtés. A Nyugat-európai verselés összemosódik az ősi magyar ütemhangsúlyos verseléssel >> Szimultán verselés: A vers értelmezhető időmértékes verselésnek és ütemhangsúlyos verselésnek is.

    Ady verseiben az egyik sor időmértékes a másik ütemhangsúlyos ezt nevezzük KEVERT RITMUSÚ VERSNEK! Nem érdeklik a szabályok, elmondja, amit akar. A régi szabályokkal sem foglalkozik, a vers ritmusát igazítja a mondanivalójához és így képez új szabályt (szabály nélküli szabály). Előfordul ÖTVÖZÖTT RITMUS! is ami azt jelenti, hogy a soron belül is keveredik az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés.

    Számmisztika: vers, ciklus vagy kötet címei legtöbbször három szóból állnak.

    Ars poetica

    Ady nemcsak szép versek írója kívánt lenni, hanem egy új élet hírnöke, új Messiás is, aki a magyarságot európai helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni. Úgy tört be a magyar életbe, olyan gõgös önérzettel, mint akinek eleve joga és kötelessége ítéletet mondani. Hangja csupa dacos ingerültség. Önmagát különbnek látta mindenkinél, mert benne – véleménye szerint – a “magyar faj” és a “művész” legjellemzõbb és legnemesebb vonásai egyesülnek. Büszkeséggel hirdette magáról: õ az igazi magyar, Góg és Magóg fia, ős Napkelet álmának megvalósítója. Önmítoszában ott élt a tragikus küldetéstudat, a mártírságot is vállaló elhivatottság, de azt is tudta magáról, hogy mint költõ sem hasonlítható össze senki mással. Ennek a hitnek az alapja éppen az volt, hogy átélte és mûvészi erõvel fejezte ki a lét és a magyar lét minden fájdal-
    mas korlátját, bûnét, problémáját. Az új versek elõhangja, a cím nélküli, Góg és Magóg fia vagyok én … kezdetű költemény lírai ars poetica és programadás is egyben. A “nagyvilágot” megjárt, Párizsból hazatérõ s új szemléleti távlatokkal gazdagodott költõ lírai vallomása ez a vers: írói szándékainak összegzése ez a vers, a hazához való ragaszkodásának összetett érzelmû kifejezése.