Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Arany János balladaköltészete

    A magyar romantikus irodalom kiemelkedő alakja, epikus költő. Rejtőzködő költőnek is nevezzük, főleg mert érzelmeket egyáltalán nem visz bel a műveiben, nem fedi fel a gondolatait, lelki tevékenységeit. Költészetében belebújik a hős alakjába és így fejezi ki a véleményét, mint például a Szondi két apródja című költeményében, ahol az apródok hűségét meséli el. Költő munkásságnak csúcspontja a balladaköltészete, a magyar balladaköltészetet megújítja, és ez egész életében foglalkoztatja, nagy hatással voltak rá a székely népballadák és a skót balladák. Három nagy típusra bonthatjuk a balladáit időszerinti keletkezésük szerint: Fiatalkori balladáim, Nagykőrösi kor – 1851-59-ig a Nagykőrösi Gimnázium tanára, költészete ebben az időben tökéletesedik ki, főleg történelmi témákat feldolgozó balladákat írt ebben az időszakban, itt írja meg az Ágnes asszonyt illetve a Szondi két apródja című költeményét többek között – és az utolsókorszaka az öregkori balladák, más néven az Őszikék – főleg nép, babonás hitvilág jellemzi a költeményeit, ebben az időben születettek: Tetemrehívás, Tengeri Hántás, Hídavatás, Vörös Rébék.

    A ballada költészetét további kétféle képen sorolhatjuk csoportokba: az egyik, hogy a balladái egyszólamúak [egy idősíkban játszódik az egész mű. Pl.:. Ágnes asszony, Walesi bárdok] vagy többszólamúak [több idősíkban játszódik a történet, általában a múlt és a jelen szálai fonódnak össze. Pl.:. V. László, Szondi két apródja] a másik, hogy csoportosíthatjuk őket témájukat figyelembe véve, történelmi témát feldolgozó allegorikus balladái [Walesi bárdok], népi, babonás hitvilág feldolgozása [Ágnes asszony, Tengeri hántás] és a nagyvárosi életet bemutató balladája, a Hídavatás.

    Arany János ballada költészetének jellegzetes motívuma még a bűnhődés motívuma, mely a legtöbb költeményében megjelenik, érdekessége, hogy a bűnöst nem a jogrendszer bünteti meg, hanem saját elméjének csapdájába esik, megőrül.

    SZONDI KÉT APRÓDJA (1856)

    Ez a többszólamú ballada Gyulai Pál szerint “A hűség és hősiesség balladája”. E két szó mind az apródokhoz köthető: hűségesek Szondihoz, még az ő halála után is, saját életükkel játszva, illetve Szondi hőstetteit mesélik el, ami a múltban játszódik. Többszólamú, mert két idősíkban játszódik a mű, az egyik a jelen mikor is Szondi sírja felett a dalnokok Szondi hőstetteit zengik el, és a múlt, mikor pedig a hőstettek megelevenednek a múlt színterén, továbbá még a jelenhez köthető, hogy a Szultánnak nem hajlandóak behódolni, melynek következtében az események előrevetítik a dalnokok sorsát.

    A költeményben a múlt és a jelen eseményei versszakonként váltják egymást. Az első két versszak főszereplője a narrátor, aki leírja a körülményeket, majd a harmadik versszakban a Szultán nehezményezi az apródok távollétét. Az apródok elcsábítása a Szultán küldöttének a feladata, amit először a jólét kecsegtetésével próbálja meg, majd fenyegetéssel de az apródok tovább éneklik Szondi hőstetteit. A tizenkettedik versszakban már ő is lelkesedni kezd, elismeri Szondi nagyságát, de kiemeli, hogy ez már a múlt, hiszen Szondi meghalt, és inkább a Szultánt kéne dicsőíteniük. Az utolsó versszakban megjelenik a balladai homály, nem tudjuk meg konkrétan, hogy mi lett végül az apródok sorsa, csak sejteti.

     ÁGNES ASSZONY (1853)

    Arany János egyik legszebb lelkiismereti balladája, 26 versszakból álló, népies hitvilágot feldolgozó nagykőrösi ballada. A költeményt három fontos szerkezeti egységre lehet bontani: az első négy versszakban még nem derül ki, hogy mi a főszereplő bűne, a költő a mű cselekményének indulópontját is csak sejteti: Ágnes asszony a folyóparton véres lepedőjét mossa, miközben mindenki kérdezgeti őt férjéről, amire ő rendszeresen elterelő választ ad. Már itt megjelenik a majd rögeszmévé váló lepedő, melyet minden áron tisztára akar mosni, még akkor is, amikor már régen rongyosra lett mosva. Ez a rögeszméje, a vérfolt, ami már később nincs is a lepedőn lesz lelkiismeretén esett foltjának kivetítése.

    A második rész ennél sokkal kiterjedtebb, összesen 15 versszak foglalkozik a börtönben eltöltött idő felvázolásával. Ebben a részben Arany a fénnyel érzékelteti Ágnes asszony lelkében lejátszó folyamatot. Még nem őrült meg, próbálja a külvilág felé mutatni ezt, de a jelek már láthatóak. A „sugárka” szóval a költő érzékelteti, hogy már csak egy halvány reménysugár maradt a nő bomlott elméjéből. A bírái előtt való megjelenése alkalmával még látszik, hogy figyel magára és foglalkozik a külvilággal, viszont az emberek körülötte szánalommal tekintenek rá. Arany érzékelteti a nő mozdulataiból és tekintetéből, hogy elméje már megbomlott. Nem derül ki a műben, hogy milyen mélyen vett részt a gyilkosságban, csak annyit tudunk, hogy a szeretője a tettestársa.

    Lelkileg összeomlik a bíróságon, rádöbben, hogy beleegyezett férje meggyilkolásába. Megjelenik újból saját rögeszméje: kéri a bíráit, hogy engedjék őt haza, mert neki ki kell mosnia a fehér lepedőjét. Felsír, mivel nem tudja teljesíteni a „feladatát”. Központi gondolata: „mocsok esett a lepedőmön”. Végül nem a törvény által nyeri el büntetését, hanem saját elméje ejti rabul őt. Az utolsó az öregkori Ágnes bemutatására szolgáló rész

    7 versszakból áll: megjelenik benne a későbbi agg Ágnes aki „fehér leplét, tiszta leplét” még mindig mossa, saját kis világába bezárva képtelen elfogadni a tényt, hogy a lepedő már rég nem véres. Megváltozik mind külsőleg mind belsőleg.