Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az agyalapi mirigy

    Az agyalapi mirigy, más néven hipofízis hormonjai peptidek. A szerv két fő részre tagolódik: az elülső és a hátsó lebenyre. Az agyalapi mirigyet a hormonális rendszer központjának tekintjük, mert számos olyan hormont termel, amelyek más belső elválasztású mirigyek működését szabályozzák. Maga az agyalapi mirigy az agy hipotalamusz nevű részének irányítása alatt áll. Az agyalapi mirigyet egy nyél köti össze a hipotalamusszal. A nyélben az ereken kívül olyan idegsejtek axonjai futnak, amelyek sejtteste a hipotalamuszban található.

    Agyalapi mirigy elülső lebenye

    Az agyalapi mirigy elülső lebenyének mirigysejtjeiben összesen hatféle hormon termelődik. Ezek nagy része más belső elválasztású mirigyek működését befolyásolja. A pajzsmirigyserkentő hormon a pajzsmirigy hormontermelését fokozza, a mellékvesekéreg-serkentő hormon pedig a mellékvese kéregállományában levő mirigysejtekre hat.

    Az agyalapi mirigy elülső lebenyében három olyan hormon termelődik, amelyek az ivari működésekre hatnak. Ezek a hormonok a férfiakban és a nőkben azonos kémiai szerkezetűek, de hatásuk természetesen a nemtől függ, az ivarszervek különbözősége miatt. Elnevezésük a női szervezetre gyakorolt hatásukat tükrözi. A nemi érés után a férfiakban lényegében egyenletesen képződnek, nőkben viszont 28 napos ritmus szerint, ciklusosan változik a termelődésük. A tüszőserkentő hormon mindkét nemnél az ivarsejtek képződését serkenti. A sárgatestserkentő hormon a petefészek, illetve a here hormontermelését szabályozza. A tejelválasztást serkentő hormon nőkben a szoptatás időszakában serkenti az emlőmirigyekben az anyatej termelését. Férfiakban ismeretlen a hatása.

    A növekedési hormon a szervezet számos sejt- és szövettípusára hat. Elnevezése onnan származik, hogy gyermek- és serdülőkorban serkenti a csontok megnyúlását, így gyorsítja a növekedést. Ugyanakkor a vázizomszövet sejtjeiben fokozza a fehérjeszintézist, és így elősegíti az izomzat gyarapodását is. Az egész szervezet anyagcseréjét befolyásolja azáltal, hogy fokozza a zsírok lebontását és gátolja a szőlőcukor felhasználását. Ifjúkorban a csontok növekedése befejeződik, ezért a testmagasság utána már nem változik lényegesen. A szervezet zsír- és szénhidrát-anyagcseréjét a növekedési hormon felnőttkorban is befolyásolja. Ha fiatal korban kevés növekedési hormon termelődik, akkor arányos törpenövés alakul ki. Ez azt jelenti, hogy az egészséges felnőttekre jellemző testarányok kialakulnak, de a testmagasság szokatlanul alacsony, nem éri el a 140 cm-t sem. A hormon fiatalkori túltermelése arányos óriásnövéshez vezet, a testmagasság meghaladja a 2 métert.

    Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését a hipotalamusz egyes idegsejtjeinek hormonjai befolyásolják. Azokat az idegsejteket, amelyek hormont termelnek, neuroszekréciós sejteknek nevezzük. A hipotalamuszban képződő hormonok a hipofízis nyelében levő érhálózatba kerülnek, majd innen közvetlenül az agyalapi mirigy elülső lebenyébe jutnak, ahol kifejtik hatásukat.

    Agyalapi mirigy hátsó lebenye

    Az agyalapi mirigy hátsó lebenye két hormont tárol. Ezek a hormonok a hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben képződnek, és ezek axonjain jutnak a hátsó lebenybe. A hátsó lebenyben raktározódó hormonok egyike a vízvisszaszívást serkentő hormon, más néven vazopresszin vagy ADH. A vazopresszin a vese nefronjainak elvezető csatornáiból és a gyűjtőcsatornákból fokozza a víz visszaszívását a vérbe. Hatására tehát kevesebb víz jut a vesemedencébe, vagyis csökken a vizelet mennyisége. A vízvisszaszívást serkentő hormon a vizeletben oldott anyagok mennyiségét közvetlenül nem befolyásolja, hatására a vizelet kevesebb és töményebb lesz. A vazopresszin akkor jut nagyobb mennyiségben a vérbe a hátsó lebenyből, ha magas a testfolyadékok ozmotikus koncentrációja. Amikor valaki sok vizet veszít például izzadással, akkor vérplazmája töményebbé válik, és ezért a vazopresszin-elválasztás fokozódik. A hormon hatására nő a vízvisszaszívás, ami lehetővé teszi a szervezet víztartalmának megőrzését. Ha viszont valaki túlságosan sokat iszik, akkor a felszívódó víz hígítja a testfolyadékot. A csökkenő ozmotikus koncentráció miatt kevesebb vazopresszin jut a vérbe. Ennek következtében a vesében csökken a víz visszaszívása és több víz távozik a vizelettel. Így a fölösleges víztől megszabadulhat a szervezet.

    A vazopresszin hiánya ritka betegség. Ilyenkor a nefronok elvezető csatornáinak végén és a gyűjtőcsatornákban víz már nem szívódik vissza, ezért az ide jutó víz teljes mennyisége kiürül. A vizelet mennyisége elérheti a napi 20 litert is. A nagymértékű vízvesztés miatt a beteg szomjazik, és ugyanilyen mennyiséget iszik is naponta.

    A hátsó lebenyben tárolódó másik hormon, az oxitocin egyes simaizmok összehúzódását idézi elő. Elsősorban a terhes nők méhfalának izomzatára hat:, a szülés során szerepet játszik a méh összehúzódásában, a női orgazmus alatt is felszabadul, szerepet játszhat a megtermékenyítés elősegítésében. A szoptatás idején az emlőmirigyek falában levő izomelemek összehúzódását serkenti, így biztosítja az anyatej kiürülését.

    Szerző: Sulinet