Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az Árpád-kori Magyarország

    István után Kálmán haláláig

    István halálát követően a trón Orseolo Péteré lett. Orseolo Péter István unokaöccse volt, és a faterja a velencei herceg vala. Folytatni kívánta a térítgetős politikát viszont az ország főnemesei nem nagyon kedvelték mivel idegeneket hozott magával. Ezért nem ismerték el királynak, hanem Aba Sámuel lett a király, aki István sógora volt. Orseolo, hogy megtartsa trónját, hűségesküt tett III.Henrik német-római császárnak katonai segítségért cserébe. Jött is a segítség, és Orseolo legyőzte Aba Sámuelt a ménfői csatában (1044). 1046-ban Orseolo-t mégis megvakították és elment. Még ugyanebben az évben kitört a Vata féle pogánylázadás is. Mivel nem volt király, hozni kellett. István testvérének, Vazulnak a fiai, András, Béla és Levente jöttek vissza Lengyelországból (ugyanis ők még kimenekültek nagybácsijuk elől). Levente még 1047-ben meghalt úgyhogy csak András és Béla jöttek, hogy átvegyék a terepet (mivel őket illette meg).

    Andrást (1047-1060) királlyá koronázták, aki leverte a pogánylázadást és Béla herceg pedig a legyőzte Vértesnél a támadó német sereget (1051). András halála után Béla lett a király 3 évig (1060-1063). Ez idő alatt leverte a második pogánylázadást (amit Vata fia János vezetett) 1061-ben. 1063-ban meghalt Béla. András fia, Salamon (10) lett a király, Béla fiai, Géza és László pedig megkapták a dukátust (az ország 1/3-át és a hercegi címet). Mikor azonban Salamon a németekkel lepaktálva el akarta tenni láb alól őket, összefogtak (mármint László és Géza) és 1074-ben a mogyoródi csatában legyőzték Salamon seregét. Salamont bezárták a visegrádi toronyba, és Géza lett a király.

    3 évig bírta aztán meghalt, így László lett a király (1077-1095). Nagyon szigorú törvényeket vezetett be a magántulajdon védelme érdekében [aki egy tyúk értékénél nagyobbat lopott, azt kinyírták]. Hódításokba is kezdett: meghódította Horvátországot 1091-ben. S mindezeken kívül sikeresen harcolt a kunok ellen is. 1095-ben fia, I.(Könyves) Kálmán (1095- 1116) lett a király. Enyhített a nagybácsi kegyetlen törvényein [aki egy tyúk értékénél nagyobbat lopott, annak levágták a kezét - bár nem tudom hogy ez mennyivel enyhébb] és 1105-ben elfoglalta Dalmáciát és felvette a horvát királyi címet, amit királyaink 1918-ig viseltek.

    Kálmán után IV. Béláig

    Kálmán halála után 1116-tól 1172-ig királyaink (II.Géza II. Béla és II.István) elvesztették László és Kálmán hódításait Bizánc és Velence javára az ellenük viselt háborúban. 1172-ben III.Béla lett a király, aki Bizáncban nevelkedett (Manuel császár László lányának a fia volt). Amikor átjött ide hozzánk, jelentős újításokba  kezdett: létrehozta a kancelláriát és ráadásul visszaszerezte Bizánctól az  elvesztett területeket. Jegyzője, Anonymus ekkor írta a Gesta Hungarorum-ot is. Béla halála után nagyobbik fia, Imre lett 8 évig a király, aki öccsével Andrással sokat háborúzott. András német segítséggel is sorra kikapott, ám a bratyó korai halála után ő lett jogosan a magyar király 1205-ben.

    II. András (1205-1235) a németektől hozott feleséget, Gertrúdot, és annak rokonait, katonáit és embereit, ami eléggé nem tetszett a magyar főuraknak. A király hódító háborút folytatott Halics ellen 1213-ban amikor a főurak Gertrúdot a pilisi erdőben meggyilkolták.  1217-ben András keresztes hadjáratot vezetett a szentföldre, de útközben  visszafordult és hazajött.  Mivel a sok idegennek és a sok háború miatt a nemességnek sok birtokot adott el ezért csak most esett le neki, hogy a főurak mennyire megerősödtek és az ő hatalma mennyire lecsökkent. A szerviensek támogatásának megnyerésére kiadta az Aranybullát 1222-ben. Hogy miért, mire volt jó ez a bigyó, arról később lesz szó. 1224-ben adta ki az Adrenaum-ot, amiben megadta a szász városoknak az önkormányzatot.  1232-ben a zalai szerviensek újítanak a jogaikon úgy, hogy a királynak küldték igényeiket a kehidai gyűlésükről. Ezzel sikerült elérniük, hogy saját önkormányzatuk legyen és így saját ügyeik intézésére szolgabírót választottak. 1235-ben belháborúk után IV.Béla (1235-1270) (András fia) lett a király (egyébként a faterral harcolt a hatalomért). Béla megpróbálta visszaszerezni az apuka által eladományozott birtokokat:  pl.: lebontotta a kisebb főurak várait, elégette az országgyűlésben a székeiket meg hasonlók. Bevezette a regálékat, amiket csak a királynak kellett fizetni (pl. vámok). Nem sokra ment ezzel és ráadásként keletről a kunok áramlottak be, mivel korábbi helyükről elűzték őket a mongolok. Béla beengedte és letelepítette őket mondván, hogy tökjók lesznek a mongolok elleni harcra. Viszont a kunokat nem nagyon bírták őseink és végülis a királyukat, Kuthant is megölték. Erre a kunok fellázadtak és egy részük pusztítva ment ki az országból a másik része pedig átállt a mongolokhoz, akiket Batu kán vezetett.

    A tatárjárás és ami utána történt

    A mongolok támadása ellen kiállt a magyar király és a Muhi nevű falu melletti síkságon vállalt csatát nem messze a Sajó folyótól. A csata katasztrofális vereséggel végződött (1241), de a király megmenekült. A mongolok egészen  Trau szigetéig üldözték. A tatárjárás másfél évig tartott (1241-1242) majd kivonultak az országból (ugyanis kinyiffant Ögödej nagykán ezért Batunak haza kellett mennie). Béla visszatért és a nemességgel együtt elkezdte újjáépíteni az országot. Külföldről hospeseket (német telepeseket) hívott be, hogy az elpusztult lakosságot valamennyire pótloja (ugyanis a mongolok a lakosság felét kiirtották). Visszahívta a kunokat és már végleg letelepítette őket az Alföld bizonyos részein. Kővárakat építetett, hogy visszaverjen egy esetleges újabb mongol támadást,ugyanis a kővárakkal és erődített városokkal a mongolok nem kezdtek ki.

    Béla után

    Béla után a bárók tovább erősödtek, de a külpolitka terén minden szomszédunkkal kibékültünk. 2 évig V.István (1270-1272) majd IV.(Kun) László lett a király. IV. László Habsburg Rudolffal szövetségben legyőzte Ottokár cseh  uralkodót a morvamezei csatában (1278) és sikeresen kivédte a 2.mongol támadást 1285-ben.

    Kezdtek kialakulni a nemesi vármegyék, amelyek irányítói a nemesek voltak és nem a király ispánjai. 1290-ben IV. László fia, III. András (1290-1310) foglalta el a trónt. Ő volt az utolsó Árpád-házi király, aki már nem tudott mit csinálni a magerősödött főurak (bárók)ellen.  Mégis megpróbálta amikor 1298-ban összehívta az első magyar országgyűlést és törvénybe iktatták a jobbágyok szabadköltözési jogát (persze ezt a bárók nem tartották be).  1301-ben meghalt III. András és ezzel kihalt az Árpád-ház férfi ágon és lánya Mária révén jutottak 8 évvel később a az Anjouk a trónra.

    Szerző: KisCS