Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái

    A nem verbális kommunikáció

    A nyelvtudomány nem verbális kommunikációnak nevezi a viselkedés szabályozásához szükséges nem nyelvi jelzések összességét. „Testbeszédünk” jelei: a fej tartása, mozgatása, az arckifejezés (mimika), a kéz mozgása (gesztusok), a test mozgása, tartása és a térközszabályozás, a távolságtartás. A hang beszéden kívüli kommunikációs csatornái: a hangszín, a hangerő, a beszédtempó szintén fontos közléshordozók lehetnek. A testbeszéd lehet direkt, (célzott, tudatos, ilyen megnyilvánulás például a kacsintás) vagy indirekt (önkéntelen). Az indirekt testbeszéd is állandóan működik viselkedés közben.

    „Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz” – hangzik a közismert mondás. A kapcsolat felvételének és a kommunikációnak a kezdete a tekintetváltás. A tekintetek találkozásának gyakorisága és hossza sokat elárul érzelmi állapotunkról, óhajainkról, vágyainkról. Másként nézünk hivatali tárgyaláson, társalgásban vagy közeli barátok között. Tudunk csupán a tekintetünkkel is dorgálni, figyelmeztetni valakit, de akár helyeselni, egyetérteni is. Ugyanilyen gazdag információforrások mimikánk és gesztusaink is.

    Kutatások igazolták, hogy az emberek társadalmi gesztusnyelve is befolyásolja a gesztusnyelvet. A kevésbé iskolázott emberek több gesztust alkalmaznak, mint az iskolázottabbak. A „főnökök” általában kevesebbet gesztikulálnak, mert így tekintélyesebbek. A nők a testbeszéd kifejezésében és megértésében is általában érzékenyebbek, mint a férfiak.

    Internacionális nyelv – egyéni nyelv

    A testbeszéd nyelve részben nemzetközi, részben csak egy adott népre, embercsoportra, egyénre, kulturális környezetre jellemző. Ha az ember mosolyog, ez az egész világon örömöt jelent, a homlokráncolás pedig gondjainkra utal. A bólintás viszont mást jelent Bulgáriában, mint Európa más részein: a bolgárok bólintással tagadó szándékukat fejezik ki.

    Zónatávolságok

    Az európai kultúrában a testközelség intimitást fejez ki. Az intim zóna testünktől 45 cm-ig tart, a személyes zóna 1,2 méterig, a társadalmi zóna 3,6 méterig, a nyilvános zóna pedig 3,6 méter felett. Az intim zónába csupán a legközelebbi hozzátartozóinkat engedjük „behatolni”. A személyes és társadalmi zóna a hétköznapi érintkezés távolságtartási szokása ismerősökkel és ismeretlenekkel, míg a nyilvános zóna a nagy létszámú csoporttal való kapcsolattartásunkban fontos.

    Távol-Keleten, ahol az emberek jobban hozzászoktak a zsúfoltsághoz, a zónatávolságok kisebbek, mint Európában.

    A testbeszéd funkciói

    A nem verbális kommunikáció tudatos alkalmazását mindenkinek el kell sajátítania. Tudnunk kell ilyen módon kimutatni érdeklődésünket, benyomásokat közölni magunkról, kultúrált formában kifejezni rajongásunkat vagy mérsékelt érdeklődésünket, egyszóval tudatosan is tudnunk kell bánni gesztusainkkal, mimikánkkal, hangunkkal.

    Az empátia

    Ebben a tanulást is igénylő folyamatban segít bennünket a beleélő megértés képessége, az empátia. Figyelnünk kell mások hangulatának, érzelmeinek, indulatainak és késztetéseinek megértésére. Az érzelmi rezonancia segít bennünket emberi kapcsolatainkban. A nem verbális közlési tartalmaknak mindig összhangban kell lenniük a szituációval. Ha ez nem sikerül, a közlés hitele csökken, közlési zavar keletkezik. A kommunikáció sikere gyakran attól is függ, mennyire tudunk a szokásoknak, elvárásoknak megfelelően viselkedni.

    Szerző: Mariann