Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az emberi kommunikációban lévő jelek összetevői

    Jelek részei

    A jelként használt tárgyak, rajzok stb. önmaguknál mindig többet jelentenek, túlmutatnak önmagukon, jelképes, szimbolikus erejük van (pl. a galamb rajza a békét jelenti, a nemzeti himnusz elhangzása felidézi bennünk egy országnak a nevét) . Ennek alapján felismerhetjük a jelek összetevőit: a jeleknek van alakjuk (pl. a galamb rajza, a himnusz szövege és dallama) és jelentésük (pl. a béke fogalma vagy a felidézett ország) .

    Jelek és közösség összefüggése

    A jelek alakját érzékszerveinkkel érzékeljük (látjuk, halljuk stb.), jelentésük pedig azáltal tudatosul bennünk, hogy egy közösség tagjaként megtanultuk őket, vagyis megtanultuk a használati szabályukat, azt, hogy az általuk felidézett gondolati, érzelmi akarati tartalom alapján mikor és milyen körülmények között használhatjuk őket.

    Jel és jelölt viszonya

    A jelek egy része metaforikus, alakjában, színében stb. hasonlít a jelölt dologhoz (pl. térképeken kékkel jelölik a vízfelületet) , de lehet helyi, időbeli, oksági vagy éppen rész-egész viszonyra visszavezethető, ún. érintkezésen alapuló, metonimikus (pl. a repülőgép rajza a térképen nemzetközi repülőteret jelöl) kapcsolat is a jel és a jelölt dolog között. Ahhoz azonban, hogy a jelek betölthessék üzenetközvetítő szerepüket, nem elég a hasonlóság vagy az érintkezés. Hogy a közösség minden tagja egyformán értelmezze a kapott jelzéseket, meg is kell tanulni őket. (A térképet nem ismerő ember számára a repülőgép rajza legfeljebb csak repülőgépet fog jelenteni.) A kommunikációban csak a megállapodáson (is) alapuló jelek vehetnek részt. A jelek többsége tehát motiválatlan, azaz nincs kapcsolat alakjuk és jelentésük között, és csak kisebb részük motivált, azaz hasonlóságon vagy érintkezésen alapuló. (Szavaink jó része is motiválatlan, hangalak és jelentés összefüggését csak a hangutánzó és a hangulatfestő szavak esetében figyelhetjük meg. Róluk később fogunk részletesen tanulni)

    Jelrendszer

    A jelek konkrét jelentésük ellenére nemcsak egyetlen dolgot idéznek fel, hanem a jelölt dologgal kapcsolatban álló egyéb jelenségeket, tárgyakat (pl. egy közlekedési jelzőlámpa, amely elsőbbségadásra szólít fel, közvetve azt is közli velünk, hogy a keresztező út felsőbbrendű) is. Egy adott jelről tehát több, jelentésében hozzá kapcsolódó jel jut eszünkbe. Kommunikálni csak olyan jelekkel lehet, amelyek nem elszigeteltek, nem állnak önmagukban, hanem más, hozzájuk hasonló szerkezetű jelekkel rendszert alkotnak. Ilyen jelrendszer a közlekedési táblák, a matematikai jelek összessége vagy az emberi nyelv is.