Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az endo- és exocitózis

    Az eukarióta sejtek sejthártyáján vízben oldódó makromolekulák (fehérjék, nukleinsavak) nem juthatnak át. Az ilyen anyagok membránnal határolt hólyagocskákban kerülhetnek a sejt belsejébe. Ez a folyamat a bekebelezés (endocitózis), amelynek során a sejt a környezetéből vesz fel makromolekulákat. Első lépésben a sejthártya egyes fehérjéi megkötik azokat az anyagokat, amelyek felvételre kerülhetnek. Ezután a sejthártya egy része bemélyed a citoplazma felé, és végül egy membránhólyag fűződik le róla. Így az anyag a sejthártya egy részletével körülfogva a citoplazmába jut. Ezután a hólyagocska lizoszómával egyesül, amelynek emésztőenzimei lebontják a felvett makromolekulákat. A lebontás termékei a lizoszóma membránján át a sejtplazma alapállományába kerülnek. Az emészthetetlen anyagok ellentétes irányú folyamattal, exocitózissal ürülnek ki a sejtből. Endocitózissal történik például az egysejtűek táplálékfelvétele, és ily módon közömbösítik egyes fehérvérsejtek a szervezetbe került kórokozókat.

    A mirigysejtek (pl. emésztőnedveket termelő külső elválasztású mirigyek, hormonokat képző belső elválasztású mirigyek) exocitózissal adják le váladékukat.

    Forrás: Sulinet