Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az energiahordozók típusai

    Az elsődleges energiahordozók

    A természetben előforduló, energiát tartalmazó anyagokat elsődleges energiahordozónak nevezzük. Ilyenek a fa, a tőzeg, a szén, a szénhidrogének és a hasadó anyagok. A fosszilis energiahordozók, a lignit, a kőszén, a kőolaj, a földgáz és az uránérc véges készletük révén hagyományos, fogyó vagy nem megújuló energiaforrásoknak számítanak. Azok fő fogyasztói a villamosenergia-termelés (hőerőművek), az ipar és a lakosság (tüzelő- és üzemanyag formájában). Az uránércből urán-oxidot állítanak elő, amelyből fűtőelemek készülnek az atomerőművek számára. A megújuló energiaforrások közé tartozik a biomassza (főként mezőgazdasági és erdészeti eredetű szerves anyagok, energiafű), a nap-, a szél-, a víz-, a geotermikus (termálhő és -víz) és az ár-apály energia, valamint a biogáz, amelyeket ugyancsak erőművek (a napenergia esetében napkollektorok) révén hasznosítanak. Bár a megújuló energiaforrások világméretű kihasználása napjainkban még igen alacsony mértékű, a fosszilis energiahordozók (elsősorban a kőolaj) fogyatkozó készlete. A hagyományos (főként a szénalapú) energiatermelés nagyfokú környezetszennyező hatása miatt, Földünk energiagazdálkodásának a jövőben fokozódó mértékben kell az alternatív erőforrásokra támaszkodnia. Várhatóan – a nukleáris balesetek veszélye ellenére – az atomenergia szerepe is nőni fog.

    A másodlagos energiahordozók

    Az elsődleges energiaforrásokból vagy azok segítségével állítják elő a másodlagos energiaforrásokat. Közülük a legfontosabbak a gőz, a koksz, az olajfinomítványok (benzin, dízelolaj, fűtőolajok, de itt kell megemlíteni a növényi eredetű olajokat, pl. a biodízelt is) és a villamos energia. A hő- és a villamos energiát elsődleges (akár fosszilis, akár megújuló) energiahordozókon alapuló erőművekben, leggyakrabban kőszén-, kőolaj- vagy földgáz-, esetleg biomassza-tüzelésű hőerőművekben, víz- vagy atomerőművekben állítják elő. A közcélú erőművek a lakosságot és a közületeket látják el, a nagyobb ipari üzemek ellátását pedig ipari erőművek biztosítják. A távhőellátás (fűtés) céljából termelt hőenergiával kapcsolodó villamosenergia-előállítás jelentős energiamegtakarítást eredményez. A villamos erőműveket nagyfeszültségű távvezeték-hálózat kapcsolja össze, amelyhez a fogyasztókhoz leágazó kisebb feszültségű elosztóhálózatok csatlakoznak. A villamos áram közvetlen fogyasztói a villamos motorok, a villamos fűtőberendezések és a világítástechnika. A villamosenergia-fogyasztás napszakonként változik, a reggel és este jelentkező csúcsfogyasztási időszakok áramellátása ún. kombinált ciklusú gázturbinás erőművekkel biztosítható.

    Szerző: NagyI