Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az érvelő szöveg

     

    Bizonyítás – a legfontosabb rész

    -Érvek kifejtése, tételmondat érvekkel való alátámasztása

    -Álláspontunk igazságának bizonyítása (jelekből, tényekből, példákból alkotunk érveket, kö- vetkeztetéseket fogalmazunk meg)A vita legfontosabb eleme az érvelés, minden gyakorlott érvelőnek kell, hogy legyen saját érvelési technikája, sőt kell, hogy legyenek érvelési technikái. A retorikus szöveg célja a hatáskeltés, meggyőzés, ehhez érveket használunk. Érv: olyan megállapítás, vagy körülmény, amely véleményünk igazságát kívánja bizonyítani.

    Az érvelés három legfőbb módja (legtöbbször ezek keveredése érvényesül):

    • logosz: az észre, logikára ható (kicsit száraz, erőszakos mód)
    • ethosz: erkölcsi érzékekre ható, becsület, tisztesség, kötelesség
    • pátosz: érzelmekre ható (a leghatásosabb)

    A haragvó Akhilleusz harcra buzdításánál három beszéd hangzik el, Odüsszeuszé, Phoinixé és Aiaszé. Mindhárom beszéd a klasszikus retorika később kialalult kánonjának egy-egy kép- viselője: a logikai érvelésű a logosz, az etikai érvelésre támaszkodó az ethosz, az érzelmekre ható, s egyben a leghatásosabb a pathosz.

    Az érvelő típusú szöveg alapját – akár szóban, akár írásban közöljük – a klasszikus retorikából ismert szónoki beszéd szerkezete adja. Az érvelő szöveg bevezetésre, elbeszélésre, részletezésre, bizonyításra, cáfolásra és befeje- zésre bontható.

    Bevezetés – érzelmekre hat

    • Jóindulat megnyerése (megszólítjuk a hallgatóságot, magasztolás)
    • Figyelemfelkeltés! (téma újdonsága, újszerűsége, téma fontossága, újszerű megközelítés)
    • Téma megjelölése, megértés előkészítése (fontosabb helyszínek, alakok, elemzési pontok)
    • Kifejtés menetének vázlata
    • Források

    Elbeszélés

    • Az évelés vagy a beszéd fő gondolatának rövid ismertetése (röviden, tömören kifejti a tétel-
      mondatot, az érvelés magja)
    • Erre épülnek a további beszédrészek

    Részletezés

    • Tételmondat részletezése, példákkal való alátámasztása, kifejtése
    • Lehet kitérőt tenni (történet, személyes élmény)

    Bizonyítás – a legfontosabb rész

    • Érvek kifejtése, tételmondat érvekkel való alátámasztása
    • Álláspontunk igazságának bizonyítása (jelekből, tényekből, példákból alkotunk érveket, kö- vetkeztetéseket fogalmazunk meg)

    Cáfolás

    • Az ellentétes tábor érveit is meg kell cáfolni

    Befejezés – az értelmezésben segít

    • Érzelmekkel hatni az olvasóra, hallgatóra
    • Kapcsolódjon az érvelés többi részéhez
    • Megismételheti, összegezheti az eddig elmondott gondolatokat
    • Kiegészítheti egy jövőre utaló kitekintés
    • Utolsó, leghatásosabb érv bevetése
    • Olvasók ismételt megszólítása, kérdés feltevése